">

Budapest, Budapest, te csodás!

Szerző: Anyakanyar

Címkék: , , , , , , ,




Ez ugyan egy régi sláger címe, de a nemrég megjelent új Mi Micsoda-könyv, a Budapest címet viselő kötet, méltó módon képviseli ugyanezt. Világváros a Duna partján – ez az alcíme a Babilon Kiadó gondozásában megjelent kötetnek, amelyet véleményünk szerint elengedhetetlen kellék minden budapesti és nem budapesti családban is. A könyv ugyan elsősorban gyerekeknek, iskolásoknak készült, de higgyétek el, bőséggel talál benne fontos és érdekes információkat egy-egy felnőtt is.

A kötetet Francz Magdolna és Rozgonyi Sarolta jegyzi, akik különböző fejezetek szerint mutatják be a várost, változatos eszközökkel, kis keretes információkkal, régi és új képekkel, történelmi és friss adatokkal. Az első nagy fejezet mindjárt a vizekről szól, sok mindent megtudhatunk a Dunáról, amit eddig nem tudtunk, vagy nem nagyon fogalmazzuk meg így magunknak, például, hogy a folyó többnyire olyan sebességgel halad, mint egy gyalogos. Megtudhatjuk, hogy mérik a vízállást, egyáltalán mióta figyelnek erre, és újra olvashatjuk a dunai árvíz történetét is. A hidakról is sok érdekesség derül ki, sorra vehetjük a “legeket”, hogy melyik a legkanyargósabb, a legforgalmasabb, a legújabb és ugyanígy sok infóval gazdagodunk a szigetekkel kapcsolatban is. Szó esik róla, hogy a Nagykörút helyén régen patak csörgedezett, a Feneketlen-tó mégsem feneketlen, de a legjobb budapesti fürdőket is listázza a könyv. 

A második fejezet végigveszi a történelmi vonulatot, Pest, Buda és Óbuda létrejöttét majd egyesülését is felidézik az adatok. És azt is megnézhetjük, hogy mikor lett 14 kerület helyett 22, majd a mai 23 Budapesten. Ti tudnátok fejből amúgy, hogy 4141 méter hosszú a Nagykörút? És hogy akár egy hajózható csatorna is lehetett volna, ha a drágábbik megoldást választják a városfejlesztők? Nem, ugye? Amúgy olyan utcanév, hogy Nagykörút nincs is, ez egyes szakaszokat és a határoló területeket a Habsburg-család tagjairól nevezték el. Ha most azon gondolkodtok, hogy Ferenc, József, Erzsébet és Teréz OK, de mióta Habsburg Szent István, akkor eláruljuk a titkot: az a szakasz valaha Lipót körút volt (innen a Lipótváros és az Újlipótváros elnevezés is), és csak 1937-ben, a jubileumi Szent István-évben keresztelték át. A körút fontos épületei is szerepelnek a könyvben, hiszen a Vígszínház, a Nyugati Pályaudvar, a New York Palota elengedhetetlen része a városképnek. Szó esik a sugárutakról is, amelyeket a körút határol és összeköt, és ezek jellegzetes épületeit is természetesen, hiszen a Váci, Rákóczi és Üllői utakon is megannyi fontos helyszín található. A városkép fejlődését is részletesen elemzi a könyv.

Aztán visszakanyarodik az alcímhez és végigveszi, hogy mitől is világváros Budapest – oktatási intézményektől, kulturális intézményektől, fesztiváloktól, értéktőzsdétől, és bár valószínűleg mi is jól tudjuk, felsorolja, hogy miért is utaznak a külföldiek Budapestre, melyek azok a nevezetességek, amelyeket örömmel megnéznek.

A Mátyás-templom, a Gellért-fürdő, a Dunakorzó, a Nagyvásárcsarnok és társaik mellett persze arra is mindenki kíváncsi, hogy hogyan működik egy ekkora város, merre halad az ivóvíz, hová folyik el a szennyvíz. Hogy lesz áram és fűtés, és miként jutnak el a városlakók Budapesten egyik helyről a másikra. Tudjátok például, hogy a 4-es-6-os villamos vonalán naponta 200 ezer ember utazik? De azt tuti nem, hogy a “kuka” szó, az a német Keller und Knappich Augsburg (KUKA) – gépgyár nevének rövidítéséből származik? Ez a cég fejlesztette ki a szemétszállítás mai módját. Merthogy egy város életéhez az is hozzátartozik, hogy miként tűnik el a hulladék, erről is fontos tudni. 

Minden városban fontos helyek azok, ahol utolsó útjukra kísérik az itt maradók az eltávozottakat. Budapest temetőit is felsorolja a könyv, köztük a nemzeti emlékhelyként is szolgáló Fiumei Sírkertet, ahol szomorú apropó nélkül is érdemes egy-egy sétát tenni. Találunk a könyvben néhány igazán jellegzetes pesti dolgot is felsorolva, kirándulhatunk és kalandozhatunk képzeletben Pesten és Budán is. Kiderül például, hogy merre van az a medence, ahol a Pál utcai fiúk Nemecsek Ernője elrejtőzött, és ahol végzetesen megfázott. De felsorolja a könyv a budai hegyek különleges járműveit is, ad tippeket kiránduláshoz fogaskerekűvel, libegővel, siklóval. 

Egyszóval egy remek szórakoztató olvasmány a könyv, amelyet élvezettel lehet újra és újra kézbe venni, és mindig rácsodálkozni egy-egy részletre, a gyerekekkel együtt. A mi tippünk: ha egy-egy helyre sikerül eljutni, vagy valamivel kapcsolatban élményt szerzünk, akkor érdemes a vonatkozó részt újra átolvasni, értelmezni, és akkor egészen biztosan sok érdekes és hasznos információval gazdagodik a gyerek, no és mi magunk is. 

A Mi Micsoda könyv Budapest kötetét megtaláljátok ITT