Kitűnni vagy kitűnőnek lenni…

Szerző: Anyakanyar

Címke: , , , , ,




patricia banner felirat nelkuliNézem az üzenőfalat a Facebookon, és hirtelen úgy tűnik, minden gyerek kitűnő bizonyítványt kapott az év végén. Ja, vagy azt nem posztolták, ahol becsúszott egy 4-es, vagy esetleg 3-as, esetleg semmi hangja a kölöknek és nem megy az ének? Mindig elgondolkodom, miért is szeretnének a szülők egy jól használható kis robotot csinálni a gyerekükből, aki rendesen köszön, szépen eszik, mindent és késsel-villával, jobb kézzel, kitűnő az iskolában, nincs intője se, és a ruhája se foltos. Talán azért, mert régen az számított „jó gyerek”-nek, akit beraktak a sarokba és szépen ott is maradt. Akkor még nem tudtuk, hogy nem az fog a legjobban teljesíteni az életben, aki kitűnő, hanem az, aki legjobban akarja. Az olimpián sem azok nyernek általában, akik a legtehetségesebbek, hanem azok, akik legjobban odateszik magukat. A jó gyerek praktikus is, mert nem tesz fel kínos kérdéseket, se az iskolában, se a buszon.  Viszont ő az, akiből már kicsiként kinevelik azt, hogy véleménye legyen.  Kitűnő, de nem tűnik ki, tehát nem okoz gondot a szülőnek…

kitunotanulok

De mi lenne a világgal, ha csak ezek a kitűnő gyermekek uralnák? Nem lett volna Apple, Steve Jobs, aki lázadt a nevelőszülei és az oktatás ellen. Mark Zuckerberg találmányán sem posztolhatnánk most ezt a bejegyzést, a Facebookról sose hallottunk volna. Einstein bácsi pedig három esztendősen kezdett csak beszélni és magatartásbeli problémák miatt alsóban másik osztályba is helyezték. És ez csak néhány fiú és néhány nagy koponya… Mi lenne, ha elfogadnánk a kicsiket úgy és olyannak, amilyenek és abból próbálnánk a számukra legjobbat kihozni. Én például soha nem értettem, hogy anno, technikából miért kellett heti két órában valami hülye vasat reszelnem, minden áldott héten. Számomra ez unalmas és haszontalan dolog volt, a figyelmemet nem sikerült lekötniük, de még a barkácsolást is megutáltatták velem. Jó, ha egy gyerek küzd, de a teljesítménykényszer az őrület, az szorongás neki. Úgy érezheti, hogy ha nem elég jó, akkor a szüleinek nem elég jó, hogy ezzel a képzavarral éljek. Se Anyu, se Apu nem fogja szeretni őt, ha nem szép a bizonyítvány. Nem tud lazítani, szorongós lesz, hogy mindenben a legjobb tud-e lenni majd.  Sajnos ismerek ilyen felnőttet, aki mindenben a legtutibbat produkálta gyerekként. Megnyerte a kerületi szavalóversenyt, de a matek professzora is ő volt és az őrsvezető is. Nőként találkozni ugye az ember számos férfival az élete során… na, az illető pszichológushoz kellett járjon, hogy megtanuljon lazítani egyáltalán. Dicséretes, ha valaki mindenben remek, de picit hagyjuk őket gyereknek lenni és olyannak, amilyenek. Csodálatos emberek lettek azokból is, akik 2-est hoztak rajzból, esetleg a kötélmászás ment nekik nehezebben… attól még simán felfedezhetik a rák ellenszerét. Minden kitűnő és nem kitűnő gyerkőcnek legyen boldog, örömteli és megfelelési kényszertől mentes nyara!

Szabó Patrícia

újságíró, blogger

Nesze!szer blog