Köszi, nem kérek a vírusodból!

Szerző: Anyakanyar

Címke: , , , , ,




patricia banner felirat nelkuliEz most egy kiakadós poszt lesz. Sajnálom. De kiakadtam, kiakadtunk.

Mivel említettem nektek, hogy Rozi eléggé közösségi kis lény és megyünk vele mindenhová, ez azt jelenti, hogy gyerekbulikban is megjelenünk. Minap egy foglalkozásra mentünk nagy lelkesen. Tudtam, hogy sok gyerek lesz ott, és imádni fogja. Azzal nem számoltam, hogy a sok nagyon sokat jelent. Egy kis túlfűtött szobába volt benyomorítva igen sok csemete. Ezzel még nem lett volna gond, mert kibírjuk valahogy, mindent a gyerekért és egyáltalán. Viszont azzal tényleg nem számoltam, hogy lesznek olyan gyerkőcök is, akik nem kicsit betegen jönnek el, illetve hoznak el a szüleik. És itt nem arra gondolok, hogy köhögött picit az egyik kisfiú, vagy tüsszentett néhányat. Neeeem! Itt kérem volt olyan gyerkőc, akinek olyan lázrózsás volt az arca, hogy szinte lángolt, az orrából pedig úgy folyt az a dolog, hogy sok minden volt, csak gusztusos látvány nem. Mintha egy lábadozóban jártunk volna. Oké, lement a foglalkozás, kimenekültünk a teremből és jöttünk haza.

lazas gyerek

El is felejtettem az egészet, mígnem néhány napra rá egy éjjel kivettem a kiságyból Rozit, és azt éreztem, nagyon meleg. 38,7 volt a láza éjjel kettőkor. Aztán reggel jött a doki néni és kiderült, persze, hogy egy kis vírust szedett össze a leánygyermek. Néhány nap múlva pedig én vettem át a stafétát a családban, pedig nem vagyok az a beteges típus, sőt… Tudom, hogy sokszor nehéz megoldani a szülőknek a gyerek felügyeletét, ha beteg. Tudom, hogy nem lehet mindig makkegészségesen visszavinni az oviba, bölcsibe, mert dolgozni kell. De azt nem lehetne, hogy a hétvégi foglalkozásokra ne hozzanak láztól kipirosodott gyerekeket, vagy akinek kulcstartó lóg az orrából? Szerintem mi, a többi szülő igen erősen tudnánk örülni ennek. Jobbulást mindenkinek ebben a vírusos időszakban!

Szabó Patrícia

újságíró, blogger

Nesze!szer blog