Mi az a pénz? – gyerekszemmel




Mi az a pénz? Kérdezi gyakran egy kisgyerek a szüleitől, amikor egészen apró kortól találkozik már ezzel a fogalommal. Pénzt készítünk ki, ha bevásárlókocsit akarunk magunkhoz venni, borravalót adunk a benzinkútnál vagy a ruhatárban. Várj, veszünk ki pénzt az automatából – mondjuk indulás után 2 perccel, majd a piacon pénzt adunk oda az árusnak, hogy elhozzuk az almát vagy a káposztát. A gyerekek tehát már kis totyogós koruktól kezdődően szembesülnek azzal, hogy van egy ilyen misztikus dolog, amit pénznek hívunk. Elmagyarázzuk nekik az elválás nehéz pillanataiban, hogy anya vagy apa most éppen elmegy kicsit dolgozni, hogy pénzt keressen, majd azzal is szembesítjük egy adott pillanatban, hogy nem, most éppen nem lesz pénzünk egy újabb pónit vagy kisautót megvenni vásárlás közben.

A gyerekek pénzügyi nevelése tehát már észrevétlenül is megkezdődik, de persze tudatosan is sokat tehetünk mindezért. A CIB Bank megbízásából készült friss kutatás szerint azok a szülők, akik gyerekkorukban maguk is kaptak zsebpénzt, (és ez a válaszadók 70 %-a), kis kivétellel szinte mindannyian rendszeresen adnak a gyerekeiknek zsebpénzt. Ez jellemzően a gyerek 10 éves korától kezdődik, és heti rendszerességgel történik meg. Az összeg pedig átlagosan 1100 Ft hetente. A szülők gondolata szerint ezt az összeget a gyerekek először leginkább az iskolai büfében, vagy a délutáni elfoglaltságaik során szintén étel- ital-kiegészítésre költsék el. Abban a legtöbben megegyeznek, hogy igazán szívesen csak akkor adnak a gyereknek pénzt, ha már biztosak lehetne benne, hogy felelősséggel költi el. Érdekes, hogy akinek viszont nincsenek a gyerekkorából olyan emlékei, hogy rendszeresen lett volna zsebpénze, csak kicsit később, úgy 12 éves kor körül érzi elérkezettnek az időt arra, hogy zsebpénzt adjon a gyerekének, hasonlóan 1000 Ft körüli összeggel. És szintén elvárja azt, hogy „értelmes” dolgokra költse a gyerek a zsebpénzt.

Persze abban, hogy a gyerek jól gondolkodjon a pénzről, a legnagyobb felelőssége értelemszerűen a szülőknek van. Ha a gyerek azt látja, hogy a szülő is meggondolja, mikor mire költ, esetleg tervez előre minden hónapban, hogy mit tud aktuálisan megfizetni és mit nem, mikor szeretne félretenni, lakásfelújításra, utazásra, tanulmányokra, műszaki cikkekre, akkor a gyerek sem ötletszerűen fogja elszórni a pénzét az első játékboltban, vagy az első cukrászdában. Nagyobb gyerekkel nyilván érdemes erről elbeszélgetni, hogy a pénzért megdolgozunk, fontos, hogy mindig legyen, váratlan eseményekre is fel kell készülnünk, így nem lehet cél, hogy mindig addig költsük, amíg van nálunk. Zsebpénzzel ismerkedő gyerek esetén óhatatlan, hogy megélje, hogy milyen az, amikor már az első napon elvásárolta az egész heti adagot, mert hazafelé útbaesett egy számítógépes bolt, vagy mert éppen minden barátja vendége volt a büfében egy tejszeletre. Nagyszerű kézikönyveket is találhatunk, amelyek speciálisan gyerekek nyelvén íródtak a pénzről, érdemes beszerezni ilyet is, de az is sokat segít, ha beiktatunk egy-egy nagy beszélgetést, vagy éppen leülünk egyet társasozni egy gazdálkodós társasjátékkal.