Munkás-mókás hétköznapok

Szerző: Anyakanyar

Címke: , , , ,




patricia banner felirat nelkuliA héten egy férfi ismerősömmel beszélgettem, akivel munkából kifolyólag ismerjük úgy tizenöt éve egymást. Most már némileg mások a társalgásaink, mivel neki is pici babája van és ugye nekem is. Megbeszéljük a gyerekeket, egymás szavába vágva mesélünk, aztán biztatjuk egymást, oké, de kicsit társalogjunk a melóról is. Na, ő mondta valamelyik nap, hogy szerinte ebben az anyuka-apukaságban az egyik legnehezebb, hogy mindig kitaláljon valamit az ember, hogy lefoglalja a gyereket.

Igaza van.  Szerencsére nekünk az elmúlt néhány nap azért eseménydús volt, mindig jött valaki, vagy mentünk valahová. Pénteken például Ringató-flashmobon vettünk részt. Ezt nagyon szerettük, bár melós volt, mert aznap iszonyat sok dolgot kellett intézni. A lényeg az volt, hogy több pontján a városnak villamosokra szálltunk fel és a babákkal együtt énekeltünk-zenéltünk. Mi is felsorakoztunk a megbeszélt időben rendesen a megállóban, szerencsére sikerült a gyerekeket felküzdenünk a járművekre. És már elő is került a gitár és ment a dalolás. A picik teljesen jól fogadták a szokatlan helyen történő dalolászást, hisz ringatós babák voltak mind, akik már hónapok óta járnak legalább heti egyszer foglalkozásokra. Rozi szerette, csak az utolsó állomásoknál akart már elindulni és megismerkedni a villamos többi utasával is, de szerencsére Ági néni résen volt, átadta nekem a csörgődobot és elkapta örökmozgó gyermekemet. Nagyon jó élmény volt az egész. Ami érdekes, hogy utána az összes ismerős és rokon azt kérdezte: hogy fogadták az utasok. Hát… olyan magyarosan. Volt, aki pofákat vágott és volt, aki úgy csinált, mintha észre sem venne bennünket, de szerencsére olyan is akadt, akin láttuk, hogy felvidítottuk a napját, mert lássuk be, hogy a tíz-tizenöt cuki baba és a jókedvű éneklés azért felturbózza az ember napját.

Rozi és Gréti a nagy ringatón

A vasárnapi Ezer anya énekel ringatóra is megpróbáltuk felhívni kicsit a figyelmet. Ja, mert ez volt vasárnap. A Millenáris egy óriási babatalálkozóvá változott, tele volt minden csodás energiákkal és éneklő anyukákkal és büszke apukákkal. Rozinak most új kedvence is lett, ez a gitár nevű hangszer. Mert nemcsak a nagy épületben volt éneklés, hanem később egy buszon is, ahová csak úgy be lehetett ülni. Na, mögötte ült az egyik gitáros néni, hát teljesen megbabonázta. A nagy foglalkozáson is szuperül érezték magukat kis barátnőjével. Utána még volt játszótér is. És az én turbó energiás leánykám úgy kifáradt a sűrű délelőttbe, éneklésbe-táncolásba-játszóterezés-cukrászdázásba hogy két és fél órát aludt. Ilyen se sokszor volt még… ennek fényében már agyalhatok is, hogyan teszem össze a kisasszony jövő heti órarendjét…

Szabó Patrícia

újságíró, blogger

Nesze!szer blog