Örökbefogadás – beszéljünk róla!




gabireka_feketefeherAnyának lenni csodálatos. Nem győzzük mondani, leírni. Akinek könnyen adatik meg az élmény, nem is nagyon gondol bele, hogy bizony vannak más utak is. Hosszú évek próbálkozásai, orvosi beavatkozások, lelki küzdelmek, csalódás, beletörődés, újragondolás. És a végén egy felcsillanó lehetőség: örökbefogadás. Egy másik út szülővé válni, azonos és mégis másmilyen kihívásokkal. Nagyon megörültünk nemrégiben, amikor is egy igazán őszinte fórumot találtunk az interneten, ahol mindazok, akiket a téma érintett, érint, és még érinthet, találkozhatnak, informálódhatnak, véleményt cserélhetnek. Így arra gondoltunk, hogy most bemutatjuk nektek ezt az oldalt, és készítőjét, Mártonffy Zsuzsát, aki maga is kétgyermekes anyuka. Fogadjátok szeretettel Zsuzsa írását és ismerkedjetek meg ti is az Örökbe.hu oldallal!

Az örökbefogadás nem tabu, és én teszek is ezért.

Mártonffy Zsuzsa vagyok.

Újságíró – másfél évtizede dolgozom a gazdasági sajtóban újságíróként, szerkesztőként, egyébként is imádok írni.

Blogger – én készítem az Örökbe.hu blogot, mely a leggazdagabb magyar nyelvű weboldal az örökbefogadás témájában (és emiatt figyeltek fel rám az Anyakanyar oldal készítői).

Utazó – szeretek utazni, s átvitt értelemben is, új szellemi területekkel, emberekkel, élményekkel ismerkedni, inspirálódni. A gyerekek érkezése óta a világjárás behatárolt, de a szellemi kíváncsiságom megmaradt.

Szülő – két kisgyerekem van: egy fiú, egy lány, egy vér szerinti, egy örökbefogadott, egy érzelmes, egy racionális…

martonffy zsuzsa es a csalad

Az első gyerek is nehezen jött össze, a második egyáltalán nem. Férjemmel meghoztuk a döntést: örökbe fogadunk. A felkészülés, várakozás alatt igyekeztem minden tudást begyűjteni a témában: könyveket olvastam, átböngésztem az internetet, fórumokon lógtam, szülőtársakkal beszélgettem. Végül megérkezett a kisfiunk, és kétgyerekes családdá váltunk, ahogy arról álmodtunk. Az érdeklődésem azonban nem lanyhult a téma iránt, és azt tapasztaltam, hogy a környezetem is kíváncsi. Mi nem kezeltük tabuként a kérdést, a gyerekek is tisztában vannak az örökbefogadással, és az ismerősök érdeklődésére is szívesen válaszoltunk. A kérdések pedig ismétlődtek. Csak meddő párok fogadhatnak örökbe? (Nem.) Igaz, hogy aki örökbe fogad, bemehet egy intézetbe válogatni? (Nem.) Aki örökbe fogad, az mind teherbe esik utána? (Nem.) Mennyit kell várni a gyerekre? (Az sok mindentől függ.)

Mikor ezeket a kérdéseket már sokadszor orokbe bogreválaszoltam meg, jött az ötlet, hogy készítsek egy blogot, ami mindezt és sok mást is elmagyaráz az örökbefogadásról, és közel hozza a témát az emberekhez. Jelképesen a kisfiunk hazaérkezésének egyéves évfordulóján indítottam el az Orokbe.hu oldalt, fél évvel ezelőtt. Eleinte kétnaponta volt új poszt, aztán átálltam a heti kettőre. Óriási információtömeg van fenn az oldalon. Szerepelnek az örökbefogadás alapkérdései, gyakori tévhitei. Bemutatok örökbefogadó családokat, akik beszélnek a saját útjukról. Néha a saját történetemből is bemutatok epizódokat. Az örökbefogadás kevésbé „szem előtt lévő” szereplőinek nézőpontjába is betekinthetünk: szerepelt már felnőtt örökbefogadott a blogon, vagy olyan anya, aki örökbe adta a gyerekét. Készítek interjút szakemberekkel, bemutatom az örökbefogadásban közreműködő hazai szervezeteket. Rendszeresen elemzek könyveket, filmeket, amelyek kapcsolatosak a témával. Nem vagyok szakember az örökbefogadásban, de szülőként van egy elképzelésem arról, mi érdekelhet másokat, újságíróként pedig megtanultam, hogyan lehet szakmai témákról laikusoknak írni. Igyekszem mindig érthetően, könnyedén fogalmazni, váltogatom az olvasmányosabb történeteket és a szakmai írásokat.

orokbeNagy örömömre szolgál, hogy nemcsak az én szempontjaim jelennek meg az oldalon. Tucatnyi szerző írt már vendégposztot, a történésztől a csecsemőotthoni gondozóig, akik rálátnak a téma valamelyik aspektusára, vagy éppen szülőként, érintettként van saját élményük. Több száz rendszeres kommentelő folytat nagyon igényes, magas szintű vitát az oldalon. Ha kiteszek egy cikket, ők megvitatják. Olyan szempontok, megközelítések, élmények jönnek elő, amelyeket máshol nem lehet olvasni. A vita nagyon kulturált, moderálásra még egyáltalán nem volt szükség. Sokan kérdésekkel érkeznek, például az örökbefogadás elindításáról, a közösség szívesen válaszol. Tartottunk már több személyes találkozót is, kötetlen beszélgetéssel.

Mindez óriási munka, amit lelkesedésből végzek, orokbe gyerekekhajt a lendület. Élvezem, hogy a gyerekekkel való otthonlét alatt izgalmas szellemi kalandban van részem, tartalmas elfoglaltságot végzek, amibe a munkában megszerzett képességeimet és az új érdeklődésemet is beleadhatom, mindezt egy társadalmilag hasznos célért. Folyamatos örömök érnek. Siker, ha az örökbefogadók felkészítő tanfolyamán ajánlják a blogot. De örömet szerez egy jól sikerült interjú, vagy ha egy érdekes új embert megismerek a téma kapcsán. Jólesik, ha valaki arról számol be, hogy segített neki a blog, vagy ha olyan emberek olvassák érdeklődve, akiknek semmilyen érintettségük nincs az örökbefogadásban. Remélem, sikerül kicsit oszlatni a témával kapcsolatos előítéleteket.

Aki szeretne belenézni, annak három írást ajánlok:

Mi pedig természetesen olvasásra és böngészésre ajánljuk az oldal többi írását is! Köszönjük a bemutatkozást és további sok sikert kívánunk az oldal szerkesztéséhez!

Réka és Gabi