A szokásos őszi programok egyike, amikor a férjem lelép egy egész hétre Frankfurtba. Épp hogy kialakítjuk a nagy éves menetrendet, máris borul minden. Ha egy hétre is, de borul. Már a reggeleknél kezdődik. Nálunk ugyanis az a szokás, hogy anya, vagyis én, mint a ringlispíl, pörgök-forgok, hogy a gyerekek mosakodjanak, öltözzenek, reggelizzenek és hogy legyen mit. Uzsonnát csomagolok, beágyazok, szellőztetek, rendet rakok. A férjem addig elkészül, és elviszi a gyerekeket iskolába. Amikor beáll a reggeli béke, ez az a pillanat, amikor a családom becsukja maga mögött az ajtót, egy darabig még hallom, ahogy csivitelnek a liftben, aztán beáll a CSEND. Na, akkor van egy kis idő magamra.
Ezek az én titkos negyedóráim, amikor magam maradhatok a gondolataimmal. Ilyenkor szoktam nektek írni, felkészülni az előttem álló feladatokra, és nem mellesleg embert faragni magamból. Hát ezek ezen a héten kimaradnak az életemből, hiszen én viszem a gyerekeket a suliba. Vagyis még ha korábban kelek, sem jut magamra tíz percnél több idő. Ebben már a tusolás, testápolás, öltözködés is benne van. Meg némi smink. Mert egy bizonyos kor közeledtével már szükség van egy icipici rásegítésre. Legalábbis nekem. Mert ha smink nélkül hagyom el a lakást, biztos, hogy valaki megkérdezi, hogy beteg vagyok-e vagy sírtam. Nem. Csak így nézek ki smink nélkül. Persze már gyerekkoromban is karikás szemű voltam, ez alkati dolog. Meg az is igaz, hogy a legtöbb ember sminkkel ismeri az arcomat, vagyis nekik furcsa, ha natúr fejjel látnak. (Ha sokszor vagyok sminkelve, nekem is az.) Pedig, hogy szeretnék úgy járni! Tudjátok, hogy majdnem mindenben a természetesség híve vagyok, de a teljes sminktelenséget csak nyaralásokon engedem meg magamnak. Mások a fürdőrucijukat dobják el, én meg a sminkemet. (Csendesen megjegyzem, hogy a fürdőruha eldobás sem lenne ellenemre, ha tehetném. De inkább nem teszem :-)
Szóval van egy-két apró trükköm, 
amit szívesen megosztok veletek. Pontosan öt percet vesz igénybe, úgy, hogy igazából nem is látszik, de mégis ott van. Mármint a smink. És inkább természetes, üde hatást vált ki, mint egy indokolatlanul agyonsminkelt arcot.
- Gyors reggeli arcápolással kezdem. Vagyis tisztítás, hidratálás, pici szemkörnyékápoló. (Bőrtípusnak megfelelő készítményekkel.)
- Icipici korrektor a karikára és az apróbb bőrhibákra.
- Alapozó helyett, színezett hidratálót használok. Ami véd a nap káros sugarai ellen is. (Csak arra vigyázzatok, hogy alaposan oszlassátok el a bőrötökön, nehogy foltos legyen valahol a bőr. És ne legyen maszkhatása. Ezt pedig úgy tudjátok elkerülni, hogy a fül és nyak irányába juttattok a krémből.)
- Egy vékony ecsettel fekete vagy sötétbarna porral húzom ki a szememet alul. Nem szemceruzát használok, mert az sokkal konkrétabb, erőteljesebb. Ecsettel és porral finomabb hatást lehet elérni.
- Jöhet a szempillaspirál. Ebből is csak leheletnyi, hogy ne ragadjanak össze a pillák.
- Egész kevés arcpír. Mi úgy hívjuk hegyi levegő.
- És végül egy rózsaszínes szájfény.
Próbáljátok ki! Legyetek szép, ápolt anyukák, feleségek. Tudom, hogy a gyerekeinknek úgyis mi vagyunk a legszebbek, de ha másért nem, magunk miatt tegyük meg! Talán már azt is mondtam, hogy még rosszkedv ellen is jó. Ha ugyanis úgy kelnél, hogy minden rossz valahogy, tedd szebbé először a külsődet (a környezetedet is akár) és meglátod, előbb-utóbb a lelkedben is helyreáll a rend! :-)
Puszi: Réka
