Sopronból jelentem

Szerző: Anyakanyar

Címke: , , , , , ,




rekaMilyen szerencsés vagyok! Ezt sokszor mondom ki hangosan. Mert sokszor is érzem. A legnagyobb szerencse az életemben, a családomon kívül persze, hogy azzal foglalkozhatok, olyan munkák, felkérések találnak meg, amelyekben igazán örömömet lelem. Itt van például az Anyakanyar ugye, ahol hétről-hétre megoszthatom veletek az élményeimet. Jót is, rosszat is. De mondhatnám a tanítást, a zenélést vagy a színházat. Amikor nézem a tanítványaimat, vagy állok a színpadon a zenekarommal, sokszor fut végig a gondolat, hogy mekkora adomány, hogy én ilyen emberekkel dolgozhatok együtt, és velük együtt közösen részesülhetek mindenféle élményben. Amikor pedig ezeken felül még megajándékoznak egy komolyabb felkéréssel, az már csak hab a tortán.

Kora tavasszal kopogtattak be hozzám a lehetőséggel, hogy legyek a Danubius szállodalánc most induló gyerekbarát klubjának, a Bubbles Clubnak a háziasszonya. Ilyenkor persze mindig nagyon érdekel, hogy miért éppen rám gondoltak, de talán ami ennél is fontosabb, és ezt túlzás nélkül állíthatom, hogy rögtön éreztem, ez igazán nekem való feladat. Háziasszonyként, műsorvezetőként, családanyaként, színésznőként, drámapedagógusként is megmutatkozhatom egy-egy eseményen. Ráadásul ez a munka sok-sok pihenéssel is összekapcsolható. Így történt, hogy nemrégiben majdnem egészen egy hetet töltöttünk Sopronban a Lővér szállóban. Az első napokat három gyerek társaságában töltöttem, de kisvártatva a férjem is csatlakozott hozzánk. Pazar szobát kaptunk.

Tulajdonképpen a fenyves közepén, rekamajdnem a fák tetejével egy magasságban ücsörögtem a teraszon. Harapni lehetett a levegőt. Ami nekünk fővárosivá lett vidékieknek különösen nagy érzés. A gyerekeknek meg maga a paradicsom. Óriási foci- és pingpong-csaták, egy pici pancsolással fűszerezve. Hatalmas kirándulások, amik után ájultan lehet aludni a szokatlanul békés környezetben. Az ottlétünknek persze volt egy nagyon fontos apropója. A szálloda minden évben vendégül lát olyan gyerekeket, akik valamilyen okból hátrányos helyzetűek kortársaikkal szemben. Idén látássérült gyerekek érkeztek a Lővérekbe. Nekik zenéltünk érkezésük napján. Egy kis drámajátékkal fűszereztük a koncertet és közösen alakítottuk ki a dalokat összekötő történet menetét. Igen meglepő fordulatokat vett a mese. Nagyon szórakoztató volt, azt hiszem nem csak számunkra.

fertodi kepeslapA gyerekek a hét többi részében erdei sétán, kiránduláson, sok színes programon, többek között a Tündérfesztiválon vettek részt.  Mi pedig a családdal nem győztük felfedezni a környék kincseit. Sopront a várnegyeddel és a Tűztornyával. Fertődöt a gyönyörűen felújított kastélyával. Kicsit átugrottunk a sógorokhoz, azaz a Soprontól néhány kilométerre fekvő Ausztriába is persze. Előbb Fraknóba, majd Kismartonba. Előbbi bámulatosan szép állapotban lévő vár. A gyerekek tátott szájjal jártak teremről teremre. Utóbbi pedig egy igazi mesevároska. A kastélyhoz tartozó park pedig örökre álmaink piknikező helye marad. Rengeteg mindent láttunk és valójában semmit sem. Így hát nem kérdés, hogy vissza kell térnünk Sopronba. Ősszel is csodás lehet!

Ha tehetitek, kiránduljatok ti is arrafelé mielőbb!

Puszi: Réka