Tavaszi íz- és illat: bodza

Szerző: Anyakanyar

Címke: , , , ,




gabireka_feketefeherTavaszi országjárás idején nem tudja nem észrevenni az ember lánya a sok-sok, tenyérnyi fehér virágokkal integető bokrokat, fákat. Ha a közelükben is tartózkodunk, semmivel nem összehasonlítható, édeskés, üde illata elér bennünket, és lehet tudni, hogy most már tényleg közeleg a nyár. A pünkösdi hagyományok között szerepel, hogy bodzaágat tűznek a kapukra, hogy elűzzék a rossz szellemeket, és a Szent Iván-éji tüzekre is szokás bodzaágakat dobni, hogy biztosítsuk a jó időjárást. Egyébként ez a mágikus rajongás a bodza iránt nem magyar dolog, sok-sok országban gondolják, hogy a ház mellé bodzabokrot ültetni annyit jelent, hogy megvédjük a családot a rontástól. Ma talán nem is gondolunk erre, de ennek ismeretében nyilván nem véletlen, hogy az út szélén mindenhol látunk bodzabokrot. A hagyományok szerint a bodzát a szegény ember patikájának is nevezték, annyira mindenre jó. Itt az idő, hogy mi is megtudjunk pár dolgot erről a csodáról, nem igaz?

Például az is érdekes, bodzahogy már az ókori rómaiak is ismerték ezt a növényt, ők mondjuk a lilásfekete bogyókra figyeltek fel inkább, az abból készült főzetet a sötét hajú hölgyek hajfestésre használták. Hiába, fűben-fában teremnek a csodák! Egy XVII. századi füveskönyv a bodzabokor minden részét, kérgét, gallyát, virágját, termését jónak ítélte valamilyen gyógyításra, mindegyikből tintúra készült, epilepsziától, tüdőgyulladásig mindent gyógykezeltek vele. Ma már inkább csak a virágzatra koncentrálunk, az viszont tény, hogy a bodza virágja gyulladáscsökkentő hatású, a belőle forrázott tea köptető, köhögéscsillapító, vizelethajtó is. A bodza azonban nem csupán italként jó, de külsőleg is, a bodzavirágból készített fürdő nyugtatja az idegeinket, bőrirritáció ellen és szemborogatásként is beválik. A belőle készült főzet krémekhez keverve bőrnyugtató, pattanások és szeplők ellen is hatékony. Ha pedig megvárjuk a bodzabogyók érését, igen bőséges C-vitamin-forráshoz jutunk, de rengeteg ásványi anyaggal,vassal, káliummal, cinkkel, szelénnel is gazdagodhatunk. Éretlenül viszont sose szedjünk és együnk bodzabogyót, mert úgy mérgező is lehet.

A bodzát persze legtöbben szörpként ismerjük. Limonádéba, pezsgőbe, öntetként is nagyon finom, és egyáltalán nem nehéz elkészíteni otthon sem. Ha szedünk valahol bodzavirágot, mindenesetre azt tartsuk szem előtt, hogy autómentes helyen tegyük ezt, inkább valahol az úttól távolabb, nehogy szennyezett virágokat vigyünk haza. Egészséges, szép virágokat szedjünk le, egy szatyornyi bőven elég lesz legalább 10-12 üveg szörpre is, persze ha gondoljátok, lehet mindjárt duplázni is.

Ami kell hozzá: nagy befőttesüveg, avagy egy mély tál, fazék, amit nem sajnáltok erre a célra elővenni. A bodzavirágokat levágjuk a száráról, alaposan, nagyon alaposan megmossuk, és beletesszük az üvegbe. Megmosott héjú citromokat karikázunk rá, üvegenként egyet-vagy kettőt. Attól függően, hogy mennyire szeretnénk édesre készíteni, jöhet rá a cukor, szerintünk 50-60 dkg elég 2 literenként, aki nagyon sziruposra szeretné, akár egy kilót is tegyen bele. bodzaszörpLehet nádcukorral, vagy nyírfacukorral is készíteni, a miénk így készült, de 3-4 evőkanál méz is került még rá. A vizet felforraljuk, kicsit kihűtjük, és leöntjük a citromos, cukros, mézes bodzavirágokat vele. Két napig hagyjuk állni, de időnként keverjük meg alaposan. Két nap után leszűrjük, és egy nagy fazékban kevés citromsavval felforraljuk, majd üvegekbe töltjük. Dunsztba tesszük, azaz törülközők, takarók közé, és ott hűtjük ki. Az első üveget kóstolni utána máris ér!

További tipp: bolondítsuk meg a bodzaszörpöt gyömbérrel, bazsalikommal, mentával, amivel csak szeretjük. Ezt tehetjük a hígításkor a poharunkba is, de még jobb, ha a bodza beáztatásával egyidejűleg reszelünk bele friss gyömbért, vagy tépkedünk bele mentaleveleket. Pompás frissítő lesz a kánikulában! Ami reméljük, már nemsokára itt van!

Puszi: Gabi és Réka