Oltatni vagy nem oltatni. Heves viták zajlanak erről különböző fórumokon. Kevés olyan téma van, mint ez, ahol ennyire egymásnak feszülnének anyukák, véleményeiket harsányan hangoztatva és körömszakadtáig harcolva igazukért. Pedig lássuk be, ez igazán az a téma, amely esetén a leghitelesebb véleményt mégiscsak a gyermekorvosok képviselik. Szerintünk a lehető legjobban akkor járunk el, ha már a gyermekünk-gyermekeink születése után olyan gyermekorvost választunk, akinek a tanácsait minden esetben megfogadjuk. Mi bevalljuk, hogy inkább oltáspártiak vagyunk, mert azon a véleményen vagyunk, hogy amit megelőzhetünk, azt tegyük meg, és ily módon is óvjuk meg a gyerekeinket. A kötelező védőoltások mellett vannak olyan oltások, amelyeket egyénileg is lehet mérlegelni, hogy válasszuk-e vagy sem, így például ma már megtehetjük, hogy bárányhimlő ellen is beoltatjuk a gyereket.
Ha utánaolvasunk a témának, akkor olyan tényekkel, adatokkal szembesülünk, amelyekkel igazán nehéz vitatkozni. Gondoltátok volna például, hogy idén már az első negyedévben több mint 13 ezer bárányhimlős megbetegedést regisztráltak Magyarországon? Sőt, az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint évről évre növekedés tapasztalható. A lázzal és viszkető, vörös kiütésekkel járó bárányhimlő súlyosan ragályos betegség: az egy háztartásban élők között 87%-os, a kórházi osztályon 70%-os fertőzési aránnyal bír, az átlagos lappangási ideje pedig 14 nap.
A bárányhimlőnek egyébként megtévesztő a szelíd báránykát idéző neve, ez igazából annak köszönhető, hogy a korábbi, pusztító himlőjárványokhoz hasonlítva ez tényleg egy enyhébb betegség, de azért semmiképpen sem az, amellyel érdemes tréfálkozni.
„Gyakori tévhit, hogy a felnőtteket nem veszélyezteti a bárányhimlő, pedig bárki megfertőződhet, akinél gyermekkorban nem alakult ki immunitás a betegséggel szemben. A második vagy harmadik családtag fertőzése ráadásul sokszor súlyosabb lefolyású, és tüdőgyulladáshoz vagy agyvelőgyulladáshoz is vezethet. A várandós kismamák fokozottan veszélyeztetettek, a bárányhimlő magzatkárosító hatása a terhesség első trimeszterében a legnagyobb” – hívta fel a figyelmet Dr. Király Balázs, gyermekorvos.
Egy másik rettegett betegség a rotavírus, amely sajnos szintén könnyedén elkapható családilag is. Nem mindig lehet pontosan tudni, hogy az aktuális hányós vírus éppen rotavírus-e, de ahogy más ellen nem mindig, ez ellen szintén lehet védőoltással védekezni, viszont csak a gyermek 6-7 hónapos koráig.
„Ezen túlmenően a kisgyermekeket érintő fertőzések közül a rotavírust is fontos kiemelni, amely naponta akár több mint húsz alkalommal okozhat hányást vagy hasmenést a babáknál. A vírus okozta súlyos kiszáradás évente körülbelül 2 millió kórházi kezelést és csaknem félmillió áldozatot követel világszerte” – tette hozzá a szakértő.
A bárányhimlő elleni oltás az Amerikai Egyesült Államokban és az Európai Unió több tagállamában is része az állami oltóprogramnak. Az Egyesült Államokban a bevezetést követő első 8 évben az áldozatok száma 115-ről 16-ra csökkent, a megbetegedések aránya pedig 88%-kal mérséklődött. Magyarországon jelenleg sem a bárányhimlő, sem pedig a rotavírus elleni vakcina nem szerepel a kötelező oltások között, pedig a legújabb vakcinák csaknem teljes körű védelmet nyújtanak a fertőzésekkel szemben.
„A bölcsőde és az óvoda megkezdésekor természetes, ha a gyorslefolyású fertőzések miatt többet betegeskednek a kicsik, a bárányhimlőhöz vagy rotavírushoz hasonló súlyos fertőzéseket viszont kifejezetten fontos, hogy megelőzzük. Létezik olyan bárányhimlő elleni vakcina, amely (bár minden esetben kétoltásos sémában oltandó) a klinikai vizsgálatok szerint az első dózis után 94%-os, a második dózis után pedig 98%-os védelmet nyújt6, és akkor is hatásos, ha a szervezet már találkozott a bárányhimlő-fertőzéssel, de 3 napon belül beadják az oltást” – foglalta össze az vakcinák előnyeit Dr. Király Balázs.
Tudjuk jól, hogy az anyukák leginkább attól tartanak, hogy a vakcinák, élő vírust tartalmaznak, mellékhatásokkal járnak, és további betegségeket okoznak. Pedig bizonyított tény, hogy az oltások csupán a vírus legyengített változatát, vagy egy kórokozóhoz hasonlító anyagot tartalmaznak, amely képes megtanítani az immunrendszert a védekezésre. Az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul kisebbek és ritkábbak, mint maguk a fertőző betegségek és azok szövődményei. És hát az a legnagyobb probléma, hogy egy-egy oltás megtagadása nem csak az érintett családok számára jelent veszélyt, hanem a környezetükre is, mert újra megjelenhetnek olyan vírusok is, amelyeket esetleg már korábban legyőztek.
Úgyhogy mi a gyermekeink egészsége érdekében arra szavazunk, hogy ami megelőzhető, azt előzzük is meg, ne féljünk a védőoltásoktól, higgyük el, hogy valóban véd és adassuk be nyugodtan. De leginkább forduljunk bizalommal a gyermekorvosunkhoz!
