A gyermekkori leukémia diagnózisa minden család életében sorsfordító pillanat. Egy olyan pont, amikor szülőként a lélek darabokra esne, és mégis a másodperc töredék része alatt forr össze újra. Hisz tudja, nincs más választása, támaszt kell nyújtania. A legnagyobb segítség pedig amit adhat, hogy ott van, szeret és értőn beszélget gyermekével. Ehhez hoztunk most segítséget.
Miért fontos az őszinte kommunikáció gyermekkori leukémia esetén?
A gyermekkori leukémia diagnózisa hatalmas lelki teher a szülőknek is, így természetes, hogy védeni akarják gyermeküket nemcsak a témától, hanem a legkisebb szélfújástól is. Mégis, a hallgatás sokszor többet árt, mint használ. A gyerekek érzékelik a feszültséget, és ha nem kapnak világos magyarázatot, a saját fantáziájukkal próbálják meg maguknak megmagyarázni, hogy mi történhetett.
Ez pedig ahhoz is vezethet, hogy még jobban aggódni fognak, illetve rosszabbnak láthatják a helyzetet, mint valójában. A legtöbb gyermek – még a legkisebbek is – pontosan érzékeli, hogy valami nincs rendben. Éppen ezért a szakértők egyetértenek abban, hogy már 3-4 éves korban is szükség van arra, hogy a gyermek – életkorának és értelmi szintjének megfelelően – értesüljön a betegségről.
Hogyan kezdjünk el beszélgetni a gyermekkori leukémia diagnózisáról?
Készüljünk fel érzelmileg, és időzítsünk jól
Válasszunk egy olyan pillanatot, amikor mi magunk is viszonylag nyugodtnak érezzük magunkat, és képesek vagyunk higgadtan, kiegyensúlyozottan kommunikálni. Jó, ha előtte átgondoljuk, mit szeretnénk mondani, viszont fontos tudni, hogy nem kell „tökéletes” beszélgetést folytatnunk – a lényeg az, hogy elinduljon a párbeszéd, amely folytatódhat és mélyülhet az idő előrehaladtával.
Ne akarjunk mindent elmondani egyszerre
Valószínűleg nem tudunk majd minden kérdést, érzést egy beszélgetés alatt tisztázni, átadni. Éppen ezért figyeljünk arra, hogy megteremtsük a sok, kicsi beszélgetésre a lehetőséget. Ezzel is bátorítva a gyerkőcöt arra, hogy kommunikáljon velünk és kérdezhessen bármikor. Ezenfelül az apróbb adagokban átadott információ megelőzheti azt, hogy ne telítődjenek túl velük a gyerekek.
Egyszerű szavak, tiszta jelentések
Az egyik legfontosabb, hogy a gyermek életkorához és nyelvi fejlettségéhez igazított szavakat használjunk. Illetve arra is érdemes figyelni, hogy az egészségügyi dolgozók által sokat mondott kifejezéseket ismételjük mi is, valamint magyarázzuk el őket. Ha például szóba kerül a „kemoterápia”, hivatkozhatunk úgy rá, mint „különleges gyógyszerek, amelyek segítenek elpusztítani a beteg sejteket”. A daganatot leírhatjuk úgy, mint egy „csomó a testben”. A “rák” szót is használjuk nyugodtan, ezzel is mutatva, hogy lehet róla beszélni.
Engedjük kérdezni, és figyeljünk a válaszaikra
Vannak gyerekek, akik azonnal kérdeznek, másoknak hosszabb időre van szükségük. Adjunk időt a gondolkodásra, és biztosítsuk őket arról, hogy bármikor visszatérhetnek egy adott témára. Ne ijedjünk meg attól sem, ha nem tudunk mindenre azonnal válaszolni. Egy-egy „nem tudom, de utána fogok járni” válasz is megfelelő lehet.
Figyeljünk a gyermek reakcióira
Ha a gyermek hirtelen elfordul, témát vált, vagy játszani kezd, ne gondoljuk azt, hogy nem figyel vagy nem érdekli, amit mondtunk. A játék az ő természetes közege, ami biztonságot nyújt számára. Ez a viselkedés azt is jelezheti, hogy most ennyi információt tudott befogadni, és hogy szüksége van egy kis szünetre, időre, hogy a hallottakat megeméssze. Később, amikor ismét nyitottá válik, újra lehet folytatni a beszélgetést.
A gyermekkori leukémia ellen az egész családnak fel kell vennie a harcot. Éppen ezért a Gyermekleukémia Alapítvány az utóbbi években már több mint 600 családot segített, hogy a gyermekek jó körülmények között épülhessenek fel. A te támogatásoddal ez a szám pedig még több lehet. Ha pedig ismersz olyan családot, akinek szüksége lenne a családtámogatási programunkra, akkor arra kérünk, hogy ajánld figyelmébe azt.
Forrás: cancer.ca
