Van egy szimbólum. Biztos ti is láttátok már számtalanszor, és értettétek is, meg nem is. Én nem olyan régen jöttem rá arra, hogy ez nekem mit jelent, és hogy miért olyan fontos. Ez a jin-jang. Egymásba kulcsolódó cseppek, melyek egy kört formáznak, mely cseppekben ott van egy pötty a másik színből is. Én így élem az életem, és örülök neki, hogy hamar megtanultam, az élet nevű játékot hogyan kell játszani, és milyen ok-okozati összefüggések vannak. Volt, hogy én is több körben kimaradtam ám a játékból. Akkor még nem is értettem… Az iskolában sajnos nem mindent tanítanak az élet szabályairól, amit be kell tartani. És azt sem mondják, hogy a legjobb, ha kialakítod a saját szabályaidat is.
A jin és a jang együtt alkotják az egészt, a teljességet. Sokat lehet olvasni a jelentéséről,
én azt szeretném megosztani veletek, amit nekem jelent. Van egy árnyoldala, meg egy fényoldala. Van, ami a másikhoz viszonyítva a túlzás. Egyik sem önmagában túlzó, csak a másikhoz képest az. Az, hogy kinek mit jelent a boldogság, egyéntől függő. Én a harmóniát értem alatta, amit nekem a jin-jang is kifejez. Ami az én életemben úgy van jelen, hogy mindenben benne van egy picit az ellentéte is. Hogy a dolgok csak akkor jók, ha magukban hordozzák az ellentétüket is. Az édességbe is kell pici só, amikor sütünk, mert az hozza ki az édes ízt, és a színházban is, amikor egy karaktert alakítok, akkor azt nem lehet egyoldalúan ábrázolni, bele kell tenni az ellentétét is.
Azt tapasztaltam, hogy ha valamit túlzásba vittem, túl sok volt a munka, túlhajszoltam magam, az élet arra kényszerített, hogy a pihenés is ugyanilyen túlzó legyen. Ki korán kel, aranyat lel. Engem a balesetem miatt korán ért a felismerés, és korán tapasztaltam meg, hogyan tudom elkerülni a buktatókat. Mindent teljességben élek, de figyelek az egyensúlyra is, a belső egyensúlyomra, amit a jin-jang is mutat. Én érzelmi szinten mindent megélek. Nekem is vannak szélső értékeim, mélypont, magasság, de nem maradok benne sokáig. Olyan ez bennem, mint egy mérleg. Most már többször leng ki a mérleg nyelve a pozitívba, de mindig visszatér középre. Szeretjük magunkat sajnáltatni. Egy rossz gondolatba olyan könnyű belekapaszkodni, tudom. Állandóan a sötétebb, a negatívabb oldalt helyezzük figyelmünk fókuszába. Butaság! Legyen a mérleg nyelve jól fixált! Legyen bennünk a stabilitás, és ne engedjük, hogy sokáig maradjunk egy érzésben. Persze hogy vagyok fáradt, szomorú, mélabús. Csak én már nem engedem meg magamnak, hogy a negatív gondolatokban maradjak. Van bennem egy iránytű, mert tudatosan figyelem magam mindig. És már vissza tudom magam tenni középre. Remélem, hogy ez érthető.
Az élet egészéhez hozzátartozik a megbékélés azzal, hogy nem tudjuk anélkül értékelni, hogy süt a nap, hogy ne fújjon néha a szél is, ne essen néha az eső.
Nekem nagyon fontos volt, hogy a színészetnek köszönhetően, a sok karakternek köszönhetően, amiket alakítottam a színpadon, még jobban megismertem magamat. Ha pedig jobban ismered magad, akkor a szükségleteid is egyértelműbbek lesznek. Amik valóban a te szükségleteid, a te igényeid. Nem egy társadalmi elvárás, nem az édesanyád elvárása, hanem valóban az, ami téged tesz boldoggá és nem mást. Tudom, hogy sokan elképzelték a környezetemben, hogy hozzám milyen ember illik. A testvérem például mindig egy gazdag férfit látott mellettem. És volt, aki magasabbat képzelt hozzám, vagy sportosabb testalkatút. Nekem Attila volt az, aki megtanította az élet szabályait. Hogy hogyan kell élni ahhoz, hogy ne maradj ki több körre a játékból. Ő az, aki éppen az, akire nekem szükségem van. Aki által több vagyok. És majd legközelebb leírom azt is, hogyan látom a párkapcsolatokat a teljesség szemszögéből. Szóval a lényeg, hogy Attilának köszönhetően is élvezem egyre jobban az életet.
Tapasztaljatok és tanuljatok ti is sokat!!! Adjátok át magatokat sok-sok érzelemnek, mert azáltal váltok tényleg nemesebbé. Jó dolog a fájdalom és a szenvedés is, mert abban is van egy pont, amikor eljutsz oda, hogy tudod, hogy elég. És az egy nagyon jó pont! Mert akkor tér vissza a mérleg nyelve középre.
Puszi: Gabi
