Bármennyire szerettem volna elkerülni, a végére mégiscsak összecsaptak a fejem felett a hullámok. Úgy néz ki, nem lehet megúszni a karácsonyt enélkül. Tudomásul kell vennünk, hogy a XXI. század velejárója, hogy szinte beájulunk a karácsonyfa alá 24-én. Amennyiben ezt képesek vagyunk elfogadni és ezzel párhuzamosan el tudjuk engedni a tökéletes karácsonyi menü, ajándékok, dekoráció eszményét, máris sokat tudunk segíteni magunkon.
Karácsonyi köszöntő 
nem működik nagy szavak nélkül a nagy érzelmekről. De én most csak azért sem fogok papolni a szeretet fontosságáról. Egyrészt már százszor megtettem, másrészt, meg valahogy azt érzem, hogy annyira ránk van kényszerítve ez a fene nagy boldogság és harmónia ezen a pár napon, hogy talán pont ettől leszünk feszültek, mert nagyon akarjuk, hiszen ez az elvárás. Én most ünnepélyesen kijelentem, hogy abszolút megengedetté teszem az Anyakanyar összes olvasója számára, hogy pont úgy, mint bármelyik másik napon, szabad hibázni. Elsózni a halászlevet, elszúrni a csomagolást, összetörni egy karácsonyfa díszt és kicsit csalódottnak lenni, ha a kedvesünk nem örül úgy az ajándékunknak, mint ahogyan azt vártuk. Viszont cserébe kötelezővé teszem a csodás pillanatok elraktározását. Úgymint a nagyszülők szemében csillogó könnycsepp látványát, a gyerekek felhőtlen örömét, az anyukák töltött káposztájának utánozhatatlan ízét. Azt kívánom, hogy legyen olyan az Ünnep, amilyennek ti szeretnétek! Vidám, boldog vagy éppen melankolikus. Meghitt vagy jövős-menős. Bármilyen. Emberi.
BOLDOG KARÁCSONYT!
Szeretettel: Réka és az egész család
Még az Anyukám is puszil mindenkit!
