Az őszi piac színeivel egyszerűen nem lehet betelni. Nem könnyű ilyenkor, színházi próbaidőszakban időt szakítani arra, hogy néha eljussunk a kedvenc piacunkra (ami vicces, mert teljesen véletlenül, két irányból közelítve, de mindkettőnknek ugyanaz a nemrég megújult, megszépült budapesti kispiac), de azért egy-egy szabaddá vált délelőttön jöhet kézbe a kosár, és ki kell menni a piacra. Mindig szép, tavasszal azért, mert akkor újra örülünk nagyon sok mindennek, ősszel viszont ott van már a dió, mandula, bogyós gyümölcsök, és persze padlizsán, fehér és lila, káposzták, különböző formájú és ízű paprikák, paradicsomok, alma, szilva, körte, sütőtök és még ezernyi remek dolog. Nehéz is eldönteni, hogy éppen mi kerüljön a család kosarába, viszont jó hír, hogy itt azért sokszor sokkal jobb áron és frissebb zöldséghez, gyümölcshöz jutunk, mint a hipermarketek kínálatából.
Az őszi piac egyik koronázatlan királynője a szőlő. 
Nemcsak azért, mert borvidékekben gazdag nemzet lányai lévén mi is értékeljük a nemes nedűket, hanem mert megszámolhatatlanul sokféle-fajta szőlő bukkan fel ilyenkor a piacon. És ez nem a viasszal kezelt, vastaghéjú, óriásszemű szőlő, amit egész évben vehetünk (kevés örömet okozva), hanem az, amelyben tényleg minden szemben ott a 2013-as napfény íze, aromája. Otelló, Saszla, Csabagyöngye na és a jó öreg muskotályos! Nagyszemű, vagy éppen apróbb, laza fürtös, vagy tömött, igazán óriási a választék. Nehéz is szőlő nélkül hazatérni a vásárlásból, és lássuk be, nem is érdemes. Bár a szőlő elvileg nem éppen diétás étek, magas cukortartalma miatt, ha egy-egy szőlőnapot beiktatunk az étrendünkbe, azaz másfél kiló szőlőt csipegetünk el egy nap, remekül átmossuk, méregtelenítjük a szervezetünket. Más kérdés, hogy utána vajon rá tudunk-e még nézni ebben a szezonban… :-)
A szőlő egyébként meglehetősen egészséges, az ősz egyik legklasszabb és legfinomabb vitaminforrása: B1-, B2- és K-vitaminban, folsavban gazdag. Remek kálium-, foszfor- és cinkforrás, de van benne bőven kalcium, nátrium és magnézium, valamint kis mennyiségben vas is. Ásványi anyagai jó hatással vannak az idegrendszer működésére, erősítik a fogakat és a csontrendszert. Együk hát! Nyersen is, de dobhatunk belőle néhány szemet salátába, süthetjük hús mellé, pazar lesz, ahogyan a kis golyókból az édes lé a pecsenyelével összesül. Készíthetünk belőle levest, hidegen fogyaszthatót, és barátja számos fűszer, mint a rozmaring, kakukkfű vagy éppen a koriander is. És hát miért ne éppen szőlőből ne készíthetnénk ízletes dzsemet? Például túrógombóc mellé öntetként, vagy egy reggeli croissant mellé is pompás lesz. Vágjunk hát bele!
Így készül:
Muskotályos szőlőt veszünk, megmossuk, és leszárazzuk a szemeket. Egy edénybe tesszük, persze előtte mérjük le, mennyi gyümölcsünk van. Botmixerrel törjük össze már rögtön kezdésnek, majd adjunk hozzá egy kevés cukrot. Ennek mértéke függ a szőlő édességétől, vigyázzunk, hogy ne cukrozzuk túl! 1 kg esetén 8-10 dkg cukornál többet nem kell számítani hozzá. A magok miatt ne aggódjatok, pláne, ha hasonlóan kevés maggal rendelkező szőlőt vettetek, azért persze akad majd benne. 
A botmixertől és a főzéstől összetörik, és végül is a szőlőmagot olajáért külön szeretjük, nem igaz? Ha valakit mégis nagyon zavar, persze a végén át lehet szűrni, de nem muszáj. Mehet bele 1-2 fahéjrúd, és egy kevés friss reszelt gyömbér a főzéshez. Lassú tűzön kevergessük, vigyázzunk, hogy le ne égjen. A végén 1 citrom kifacsart leve és akár egy kevés citromlikőr is mehet hozzá. Mi világos szőlőből főztük, de nádcukorral, ezért ez a karamellesebb szín. Kíváncsiak lennénk rá, hogy a majdnem “fekete” otellószőlőből milyen színű dzsem kerül az üvegbe. No, még lehet, hogy erre is sor kerülhet idén?
Nem egy időigényes dolog, egy óra alatt gyümölcsöskosárból az üvegbe kerülhet, és akkor még arra is juthat időnk, hogy akár felcímkézzük, szőlőmintás fedélkét szabjunk rá papírból vagy anyagból. A dunszt nem árt, pláne ha nem gyorsfogyasztásra, hanem télire szánjátok a finomságot. Mert finom lett, édes, lágy, mint a szőlő maga! Jöhet hozzá jövő héten a túrógombóc! Nálunk nem biztos, hogy megéri a telet…
Puszi: Réka és Gabi
