">

Példaképem, Böske néni

Szerző: Anyakanyar

Címkék: , , , ,




Böske néni olyan nekem, mintha második anyám lenne. Az anyósvicceken közösen nevetünk, mert azok nem rólunk szólnak. Én nem is szeretem őt anyósomként emlegetni, hisz annyit tanulok tőle, annyira része az életemnek, és annyira szeretjük egymást, hogy tényleg olyan, mint egy anya.

Egészen pontosan emlékszem első találkozásunkra. Nagyon izgultam, annyira zavarban voltam, hogy ahogy kiszálltam a kocsiból, lányos zavaromban bevertem a fejemet az autó ajtajába, jót is koppant, nőtt egy puklim is, szóval első benyomásom ide-oda, nem tudtam palástolni, hogy izgatott vagyok. Aztán amikor megismertem őt és Attila apukáját, arra gondoltam, hogy nem is kérdés, hogy szerelmes vagyok a fiukba, és hogy miért is izgultam ennyire, hogy megismerem őket, hiszen nekik köszönhetően lett Attila olyan, amilyen.

Böske néni Attila pici korában sajnos nagyon beteges volt. Sokat volt kórházban is, Attilát  inkább a nagymamája nevelte. Aztán amikor már az orvosok szinte lemondtak róla, ez éppen egybeesett azzal, amikor már Attila is tudott ilyen-olyan természetes gyógymódokat ajánlani számára. Saját ereje és Attila segítsége csodát tett vele, ennek köszönhető, hogy hiába a sok-sok betegként töltött év, ma a leggondoskodóbb és legaktívabb nagyiként aranyozza be a napjainkat.

Nagyon sokat köszönhetünk neki, hiszen azonkívül, hogy megtanított engem sok konyhai fogásra, hogy tényleg úgy tudjam elkészíteni az ételeket, ahogyan azt Attila otthon megszokta és megszerette, emellett sokszor hónapokat velünk tölt, itt van Budapesten, amivel jelentősen meg tudja könnyíteni a mindennapok sok-sok teendőjét. Segít a háztartásban és a gyerekek körül, amiért nem is tudok eléggé hálás lenni. Én Attilának bevallottam, hogy nekem két szerelmem van. Ő és a színház. Nem fogok tudni 100 %-osan anya lenni, de tudom, hogy szeretnék tőle gyerekeket. Akkor még nem tudtam, hogy hogyan is teljesül majd a kívánságom, hogyan tudom magam számára kiegyensúlyozottá tenni az életet, megőrizni benne a színházat, miközben anya is vagyok. Akkor még nem tudtam pontosan, hogy ez hogy oldódik majd meg, hogy honnan jön a segítség, hogy az életem egy Sepsiszentgyörgyről érkező Böske néninek köszönhetően tud egyensúlyban maradni. Hinni kell mindig abban, hogy úgy alakul a sorsunk, ahogy az nekünk a legjobb, én pedig Böske néniért, az ő pótolhatatlan segítségéért örökké hálás leszek.

Böske nénit valami olyan nyugodt aura lengi körül, hogy családunk hangulata neki köszönhetően is olyan, amilyen. Örülök, hogy velünk van, ő is szokta mondani, gyakran érzi, hogy mintha én nem is Attila felesége, hanem inkább testvére lennék, az ő lánya. Ő a mi főtyúkanyónk. Végtelen szeretet sugárzik belőle, és köszönöm neki azt az áldozatot, amit meghoz azért, hogy Attila is és én is koncentrálhassunk a karrierünkre is. Amikor nincs velünk, mert az év felét azért biztosan Erdélyben tölti, nagyon hiányzik és én csak próbálom úgy csinálni a dolgokat, mintha velünk lenne. Olyankor nagyon korán kelek, hogy a megszokott kényelmi színvonal ne csökkenjen, de hát pótolni alig, vagy talán nem is tudom.

Szóval én egészen egyszerűen csak annyit kívántam, hogy a sors valahogy oldja meg, hogy az életem mindkét területe főszerepet kaphasson, anélkül hogy valamiről le kelljen mondanom, és óriási szerencsére kaptam közben egy második anyát.  Böske néni! Köszönöm a végtelen szeretetet, a nyugalmat, a biztonságot, a sok jó tanácsot!

Puszi: Gabi