Az elmúlt évtizedben volt olyan nyár, amikor 20 napon fordult elő extrém UV-sugárzás (UV-index 8.0 felett), és bár az idei nyár eddig nem tekinthető extrémnek ebből a szempontból, azért túl vagyunk már egy karantén időszakon, amely alatt jelentősen csökkent a légszennyezettség, a tisztább levegő pedig több sugárzást engedett át. A figyelmünk tehát nem lankadhat, mert könnyen maradandó károkat szenvedhet el szervezetünk, ha nem vesszük komolyan az UV sugárzást. Persze először mindenki a bőre védelmére gondol, és keveseknek jut eszébe, hogy a látásunkat legalább annyira óvni kell ezekben az időkben, mint a bőrünket.
Erre az evidensnek tűnő, mégsem köztudott tényre kívánja felhívni a figyelmet a Magyar Látszerész Szövetség UV Extra 2020 elnevezésű nyári kampánya, amelyre az idén 50 éves szervezet egy vizsgálattal is készült – Homoki Imre alelnök egy UV sugárzást mérő berendezés segítségével hasonlította össze, hogy mekkora a terhelés zárt helyen, árnyékos területen és a napos szabadban. Az értékek megdöbbentőek: amíg bent 5 alatti értéket mért a készülék, az árnyékos utcarészen pedig 30-40 J/nm-t, addig a tűző napon 400 feletti volt a mutató.
Ilyen eltérések mellett el lehet képzelni, miért van szüksége védelemre a szemünknek a nyári napsütésben. Megfelelő védelem nélkül néhány óra alatt nagy energiájú UV-sugárzást kell elnyelnie a szem szaruhártyájának, amely ettől könnyen megéghet. UV-szűrős napszemüveg nélkül nagy mértékben nő a szürkehályog és a kúszóhályog kialakulásának kockázata, a kor előrehaladtával gyengülhet a színlátás vagy az éjszakai látás, és az is bizonyított, hogy az UV-sugárzás szerepet játszik a retina öregedésében és az időskori vaksághoz vezető sárgatest sorvadásban, valamint rákot is okozhat a szemben. Azt is fontos megjegyezni, hogy a fogamzásgátlókat, vízhajtókat, bizonyos antibiotikumokat és egyes nyugtatókat szedők fogékonyabbak az UV-sugárzás következtében kialakuló szembetegségekre.
A Szövetség meglátása szerint a szemüveg és kontaktlencse viselők nagy része nem tudja, hogy az általa használt látásjavító eszköz megvédi-e a szemét az UV káros, rövidtávú vagy akár maradandó károsodást okozó hatásaitól. A szemüveg- és kontaktlencse gyártók felkészültek a problémára, termékeik nagy része tökéletes védelmet nyújt viselője számára. De ha nem vagyunk biztosak egy napszemüveg vagy látásjavító dioptriás lencse minőségében, akkor sincs gond: forduljunk optikushoz, akik meg tudják mérni, hogy az adott lencse valóban rendelkezik-e UV-védelemmel!
Idén a gyermekek szemének védelme a nyári kampány kiemelt üzenete, hiszen a legfiatalabbak azok, akik fesztelenül futkároznak a tűző napon, kertben, vízparton, játszótéren. Nem zavarja őket az erős fény sem, pedig a veszély valós. Az ő esetükben a szülőknek kell gondoskodni arról, hogy az egyik legfontosabb érzékszervük egészségesen szolgálja őket életük végéig. „Ha eleve szemüveges a gyerek, akkor könnyebb a dolgunk, hiszen elég, ha olyan lencsét választunk a látásjavító szemüvegébe, ami UV szűrős és teljes védelmet ad. Vannak fényre sötétedő darabok és olyanok is, amelyek nem színezettek, de védenek. Egy fokkal nehezebb a helyzet, ha egyébként jól látó gyermekkel kell megszoktatnunk, hogy a napos időszakban folyamatosan viselje a napszemüveget. De ez sem lehetetlen” – állítja Homoki Imre.
Fontos tehát, hogy ne csak a hőmérsékletet alakulása és az eső valószínűsége miatt figyeljük az időjárásjelentést, hanem az UV-értékek miatt is, és menjünk el egy szaküzletbe, hogy az UV szakértők segíthessenek megismerni az elérhető megoldásokat.
És végül egy gyakorlati tanács egy apukától, Szabadi Zsolttól, a Magyar Látszerész Szövetség elnökétől: „Engedjük, hogy a gyerek beleszóljon a keret kiválasztásába. Sok színes, számukra is vonzó darab van ma az optikák kínálatában, és ha a gyerek maga dönthet, szívesen viseli majd a napszemüveget. Így már 3-4 éves korban, könnyen kialakítható az a jó gyakorlat, hogy ha kilépünk a napra, máris az orrunkra teszünk egy napszemüveget.”