Nem tudom miért van ez így, de minden télen, amikor beköszönt az igazi hideg, esténként leginkább nagy-nagy lakomákra vágyom, a forró fürdő mellett. Mintha az én szervezetem is tartalékolni akarna, hogy átvészeljem a telet. Most meg aztán különösen, mert karácsony előtt engem is elkapott ez a csúnya köhögős kórság, gége-, fül- és arcüreggyulladással fűszerezve. Igencsak nehezen gyógyulok ilyenkor, és az első napokban nem is nagyon tudtam enni. Persze tetézte az étvágytalanságomat, hogy premierem volt, meg koncertek, amikből egyet pont az állapotom miatt kellett lemondani. Vagyis a betegség és az extra izgalmak hatására leszaladt rólam egy és fél kiló, ami rajtam már bőven észrevehető. De nem kell aggódni, mert ahogy lementek rólam a terhek, és ahogy először kaptam igazán levegőt az orromon, farkasétvággyal igyekeztem, igyekszem pótolni a kimaradt étkezéseket. Így karácsony után pedig aztán tényleg nincs ok panaszra… :-)
Az ünnep elmúlt, de az étvágyam az megmaradt, 
úgyhogy most megosztom veletek a hirtelen kreált finomság receptjét, hátha benneteket is hasonló alkotásokra ihlet majd. Nálunk az úgy történt, hogy az első lábadozós esték egyikén kiadtam a házi séfemnek a rendelést, hogy készítsen nekem valami „igazi” vacsorát. Legyen meleg, de ne kelljen sokat várni rá. Legyen tartalmas, de sok-sok zöldség is legyen benne. A férjem, mivel szereti a kihívásokat, már neki is látott, hogy éhes feleségét, vagyis engem elkápráztasson. Már csak egy akadály volt hátra. Viszonylag üres volt a hűtő. Ez viszonylag ritkán fordul elő nálunk, de a fentebb említett okok miatt teljesen megfeledkeztünk egy apróságról. Vagyis a bevásárlásról. De az én férjem nem ismer lehetetlent. Így aztán megalkotta a hűtőben és a mélyhűtőben található, alaposan elrejtőzött alapanyagokból az általunk azóta magyaros bruschettának titulált mennyei eledelt.
Íme a recept:
Egy pici olívaolajon hirtelen megpirítunk lilahagymát, apróra vágott füstölt húst (nálunk kacsamell volt az aranytartalék) negyedekre vágott koktélparadicsomot, felkockázott paprikát, apróra vágott kolbászt, a legvégén pár darab kockára vágott libamájat. Pár percig nagy lángon sütjük. Pirítósra halmozzuk. És megesszük.
December ugyan mindjárt véget ér, de a tél sajnos még sokáig tart. Úgyhogy a hasonló improvizált meleg vacsorák ideje még igazából csak most indul. Forró tea, forralt bor utána, és mindjárt könnyebben vészelhetőek át az esték. Próbáljátok ki! Jó étvágyat hozzá!
Puszi: Réka
