Az alvás egészségünk egyik legfontosabb alappillére. Sokszor, sokféle dolog miatt sérülhet pihenésünk minősége, gyakran magunk is előidézhetünk bizonyos problémákat, például, ha túl sok képernyőt nézünk lefekvés előtt, esetleg túl nehéz ételeket vagy alkoholos italokat fogyasztunk. Arról talán még kevesebbet tudunk, hogy nagyon sok egyéb egészségügyi probléma is kihathat arra, hogy nem tudunk igazán jól aludni. Ki gondolná például, hogy a fogainkkal kapcsolatos gondok is tehetnek arról, ha a pihenésünkben zavar mutatkozik.
„Egy 2023-ban publikált, közel két évtized tapasztalatait összegző fogorvosi tanulmány szerint az obstruktív alvási apnoeban szenvedő páciensek körében fokozottan fordulnak elő különböző fogászati eltérések és megbetegedések” -– mondja Tóth Eszter, fül-orr-gégész szakorvos, a SomnoCenter Alvászavar Központ fül-orr-gégész, klinikai allergológus-immunológus szakorvosa. – „Az obstruktív alvási apnoé olyan alvászavar, amely során az alsó állkapocs és a garat izmai lazulnak alvás közben, zavarva ezzel a légutak normális átjárhatóságát. Az ennek következtében fellépő alvászavarok hosszú távon számos fogászati komplikációt eredményezhetnek.”
Az obstruktív alvási apnoéban szenvedő betegek fogászati problémái közé tartozik például a fogcsikorgatás, mely egy igen gyakori tünet lehet. A fokozott izommunka és a nyomás, amely az alvási apnoe során fellépő légzési szünetekkel jár, hozzájárulhat a fogak közötti kopás és egyéb fogászati problémák kialakulásához. Emellett az alvási apnoéban szenvedők gyakran szoktak szájlégzésre váltani, ami kiszáradáshoz és ezáltal számos fogínybetegség kialakulásához vezethet. A szájlégzés miatti szájszárazság további kellemetlenségekkel is járhat, könnyen eredményezhet például fog- és szájüregi fájdalmakat. Ugyancsak gondot okozhat a reflux által okozott fogerózió is. Gyakran a fogak problémái egyéb izületi betegségek, izomfájdalmak, vagy neuropátiás állapotok kísérőjelenségei. Viszont a fájdalom érzékelése miatt elalvási nehézségeket vagy éjszakai ébrenlétet okoz, amely fáradtsághoz, nappali álmossághoz vezet, így beindul egy nemkívánatos kölcsönhatás is.
„A fogorvosi vizsgálat során látótérbe kerülő nagy torokmandulák, harapási rendellenességek, illetve a nyelv szájüreg téraránytalansága a fenti tünetek és a klasszikus horkolási hang mellett felhívhatják a figyelmet ennek a nem is olyan ritka betegségnek a fennállására. Ilyenkor válhat szükségessé alváscentrum és alvásterápiával foglalkozó specialisták, szomnológus, fül-orr-gégész szakorvos felkeresése” – folytatja dr. Tóth Eszter. – „Mi a SomnoCenterben mindig holisztikusan, minden részletre kiterjedően igyekszünk az alvásproblémákat felmérni, összetett okai lehetnek annak, ha valakinél alvászavar alakul ki.”
Az orrlégzés gátoltsága kulcsfontosságú tényező az alvási apnoé kialakulásában. Az orrban jelentkező problémák, mint az elzáródás vagy az anatómiai eltérések, vezethetnek szájlégzéshez, amely további komplikációkat idéz elő. Az állkapocs kényszertartása és a nyelv helyzetének változása az orrlégzési nehézségek miatt hozzájárulhat az obstruktív alvási apnoé kialakulásához. Az orrlégzés helyreállításával ugyan javítható az alvásminőség, azonban ez csak részleges megoldás, és a betegség teljes körű kezelése általában alváscentrumok és alvásterápiával foglalkozó specialisták bevonását igényli.
A korábban már említett nemzetközi tanulmány is kiemeli, hogy a fogászat bevonása az alvásgyógyászat területébe új utakat nyithat meg az alvással összefüggő légzési rendellenességek diagnosztizálásában és kezelésében, ahol a fogorvosok már rutinvizsgálatok során felismerik az indikatív jeleket. Ez a multidiszciplináris megközelítés nemcsak az alvás minőségét javítja, hanem az általános jóllétet is. A kutatások előrehaladtával a fogászati alvásgyógyászat kulcsszerepet játszhat az ezekkel a rendellenességekkel küzdő egyének hatásos terápiájában.
