Nyár volt még talán, mikor először hallottunk arról, hogy ismét egy különleges előadás van készülőben. Az Álomutazó című mesemusical kapcsán máris annyi sztár fotójával találkoztunk, hogy alig győztük kapkodni a fejünket. Felbukkant egy bűbájos bárány is, és már az első hírek során lehetett tudni, hogy itt nem mindennapi produkció születik majd.
Az Álomutazó megálmodója, Illés Gabriella, a TulipánTündér Produkció producere pontosan tudja a receptet, mi kell a tuti sikerhez. Már a három évvel ezelőtti Játékkészítő is óriási érdeklődést keltett, sokan látták, sokan szerették és nézték újra filmként is. Voltak kritikus hangok is, ők egészen biztosan most is pici fenntartással várták, hogy mivel rukkol elő a TulipánTündér által felkért alkotógárda. Nos jelentjük, aki most fanyalog, az egész biztosan azért teszi, mert nem jutott be az előadásra, ugyanis egészen fantasztikus és különleges karácsonyi ajándékot kaptak és kapnak azok a nézők, akik december 26. és 30. között megnézték illetve megnézik az előadást.
A BOK-csarnok szerencsére egy kitűnő helyszín, arra is, hogy sok néző számára legyen látható az Álomutazó, és arra is, hogy voltaképpen nem nagyon van olyan hely, ahonnan ne lenne élvezhető az előadás. Ez ritka dolog egy színházban, de itt éppen olyan jól lehet élvezni a színpadképet oldalról, mint szemből, magasból, mint a küzdőtérről. A küzdőtéren helyet foglaló gyerekek persze egy picit közelebbről csodálhatják meg a Bárányt (Szabó Győző), vagy közelebb kerülhetnek Reklám Marcsihoz és Reklám Marcihoz (Radics Gigi, Varga Viktor), de a kivetítők segítségével senkinek sem kell nélkülöznie a szereplők mimikáját sem, viszont távolról remekül lehet gyönyörködni a világszínvonalú látványban is.
A történet elgondolkodtató, hátborzongató és szívetmelengető egyszerre, egyben üzenet is a mai világnak. Egy zseniális találmány segítségével az emberek 0-24-es üzemmódban tudnak működni, így többet tudnak tanulni, dolgozni, mindent minimalizálnak, így például már működik az egyperces karácsony is. Brrr!! Meg persze az iskolában van hatékonyság-óra, otthon van háztartási robot és már készül a háztartási gépek nélkül, applikáció segítségével ízlés szerint elkészülő étel, a Szintidrazsé is. Feleslegessé váltak bizonyos tárgyak, így például a könyvek, az ágyak és az alvósállatok is, hiszen aludni már senkinek nem kell. Munkanélkülivé váltak így a szépséges, a vidám, és a rémálmokról gondoskodó Álomkészítők is, hiszen ha nem alszik senki, nem is álmodhat senki. Szerencsére azért akad egy kisfiú, Tomi, aki egyszercsak összetalálkozik a Báránnyal, kipróbálja az alvás és az álmodást, és visszavezeti tudós apukáját is ebbe a világba.
A történet egy rendkívül látványos, sokszintes díszletben zajlik, amelyik mozgó elemekkel alakul át laboratóriumból otthonná, iskolává, raktárrá, illetve ahol a fények és a világítástechnika segítségével varázsolódik minden, amit csak látni kell a meséhez. Az 1000 négyzetméteres, és 12 méter magas színpad már önmagában is monumentális és látványos, Broadway-színvonalú produkciót garantál. Emellett van egy fantasztikus tánckar, akik hol bárányként, hol robotként, hol diákként vannak jelen, és akiknek fáradhatatlanságát csak csodálni lehet. A koreográfiákat és magát a rendezést is a Kossuth-díjas táncos-koreográfus Juronics Tamás álmodta meg. A mese mellett pedig van egy remek muzsika, amelyet vezető zeneszerzőként Rakonczai Viktor jegyez, a dalszövegeket pedig Orbán Tamásnak köszönhetjük. Mindkét szerző többgyerekes apuka, így pontosan érzik, hogy melyek azok a ritmusok és rigmusok, amelyek 2 perc alatt belopják magukat a gyerekek (és felnőttek) szívébe és fülébe is, így gyakorlatilag már több dallamot kifelé is dúdolgatva jön ki a közönség. (Aki pedig hazaviszi a CD-t előadás után, tuti, hogy másnap már dallamtapadással énekli végig a legtöbb számot).
Az előadásban vannak nagyszerű színészek és zseniális énekesek. Illetve igazából mindenki mindenben jó, nehéz is lenne bárkit kiemelni. Szabó Győző, mint életrekelt alvósállat Bárány, az előadás motorja, csodás pillanat, amikor a rideg apa-tudós, Stohl András egyszercsak rájön, hogy ez az ő gyerekkori “alvósa”. (a plüss bárányfigura is hazavihető, jelentjük, nálunk is béget már egy pihe-puha bari itthon, új kedvencként az alvósok sorában).
Hajdú Steve Nagyokos háztartási robotja, Schell Judit Cosinus tanárnője is egyaránt zseniális (és mindketten remekül énekelnek, ami sokaknak lehet akár meglepetés is). Az hogy Radics Gigi és Varga Viktor hangjától leszakad a BOK csarnok mennyezete, senkit sem lep meg, ugyanúgy, ahogy az Álomkészítők triójában Keresztes Ildikó és Falusi Mariann mellett Ábel Anita is szuper dallal és remek énekléssel kápráztatja el a közönséget.
Zséda pedig repülve is csodálatosan énekel, de hát ez sem meglepetés. Apropó, meglepetés: talán nem lövünk le nagy poént, ha eláruljuk, hogy a levegőbe is érdemes figyelni, mert a fantaszikus Rippel-fivérek egyszercsak utat törnek maguknak a levegőben és színpadra kerülnek két jelenetben is. És persze ott van Tomi, a gyermek főszereplő, akit három kisfiú is megformál, és akit valószínűleg minden gyermek néző irigyel egy picit, hogy ott lehet ezen a csodaszínpadon.
Ritka családi előadás az, ahol gyerek és szülő szeme egyszerre csillog, izgatottságtól, varázslattól, meghatottságtól és bulihangulattól. Itt megtörténik ez a csoda, és nagyon reméljük, hogy nem utoljára. Idén ugyan december 30-án elbúcsúzik az Álomutazó, de remélhetőleg jövő karácsonykor ismét lehet folytatás, és talán a Játékkészítőhöz hasonlóan ebből a varázslatos mesemusicalből is készül majd film és/vagy DVD-változat. Mindenesetre aki még tudja, nézze meg, csodálatos élmény lesz!
Jegyek még korlátozott számban elérhetőek itt: https://www.jegy.hu/program/alomutazo-83445
