Mármint nem a szilvát választjuk szét a derelyétől, hiszen az már mégis mire lenne jó nekünk, nem igaz? A finomságokat ugyanis az ember akkor sem tagadhatja meg magától, amikor visszafogottabb étrendet követ, ugye? Én igazán szeretem a zöldségeket, bolondja vagyok a friss salátáknak, örömmel eszem a könnyű húsokat, halakat is, de azért néha elepedek egy-egy finom édességért, igazi, békebeli ízekért. Ahogy már meséltem nektek róla, kis praktikákkal nagyon sok mindent meg lehet hasonlóan csinálni, mint ha a szokásos élelmiszereket használnánk. Magamat ismétlem, ennek persze az a titka, hogy ne akkor kezdjünk el alapanyag után futkosni, amikor főzni, sütni, ételt készíteni szeretnénk, hanem legyen kéznél egy jó kis kelléktár a szétválasztós étrendhez is. Erre egyszer kell nagyon odafigyelni, utána pedig már csak az elfogyott alapanyagok pótlása a feladat. Ha most hirtelen nem tudnátok, miről beszélek, akkor nézzétek meg és töltsétek le magatoknak a szétválasztós diétához készített útmutatót itt: Bevásárlólista szétválasztó diétához. Terveim szerint mostantól majd időről időre leragadok egy-egy részletnél is, és hosszabban taglalom nektek, hogy mi mire jó, és hogy kell bánni vele :-))
Tehát ha azt hiszitek, hogy diétázni nehéz, ki kell, hogy ábrándítsalak benneteket. Hogy ezt bebizonyítsam, hoztam egy újabb jó kis édességet a szénhidrát napokra. Tombol a szilvaszezon és még tervezzük is, hogy “szilvázunk” egyet itt az Anyakanyaron, de ehhez a fogáshoz nem is friss szilva kell, hanem már korábban eltett vagy készen vásárolt egészséges szilvalekvár.
Szétválasztós szilvásderelye
Hozzávalók:
- 0,5 l víz
- fél kávéskanálnyi só
- jó két evőkanál margarin vagy kókuszvaj
- némi tönkölyliszt
- szilvalekvár (lehet bioboltban vásárolt, vagy saját készítésű, arra figyeljünk, hogy azért hozzáadott cukor ne legyen benne – nálunk házilag készül, ecettel, kavargatás nélkül sok-sok órán keresztül, és csodálatos íze lesz!)
Először a vizet, a sóval és a margarinnal (vagy kókuszvajjal) felfőzöm, és annyi lisztet teszek bele, hogy az leváljon az edény faláról. Amikor ezzel megvagyok, akkor gyúródeszkára teszem, és még kerül hozzá némi liszt. Akkor tudom, hogy már jó, ha formázható. Ez lesz a derelye alapja. A derelye formája már mindegy. Lehet rombuszforma is akár, vagy félköralakú, villával megnyomkodva a szélét, a lényeg úgyis azon van, amivel megtöltjük. Nálunk a szilvásderelye a legnépszerűbb, úgyhogy teszek bele derelyénként egy-egy jókora kanál szilvalekvárt. Közben odateszek vizet főni olajjal és sóval. Fontos, hogy ne lobogjon a vizünk, amikor pár percre beletesszük a derelyét. Ha kifőtt, kiszedjük, és kókuszreszelékkel vagy darált mákkal hintem meg. Mikor melyikre támad inkább kedvünk.
Lehet, hogy elsőre bonyolultnak hangzik, de egyáltalán nem az. Ne féljetek kipróbálni, imádni fogja a család is. Egészséges és finom! Receptet találtok itt: Szétválasztós szilvásderelye. Jó étvágyat!
Puszi: Gabi
