">

Hogy tanuljon sikeresen a gyerek?

Szerző: Anyakanyar

Címkék: , , , , , , ,




Félévhez közeledünk, jön a várva várt, vagy éppen egyáltalán nem, vagy csak félve várt bizonyítványosztás. Most még semmi dráma, ez csak a félév, az év végi eredményekig még be lehet hozni az esetleges lemaradásokat, újra neki lehet lendülni a tanulásnak. Kivéve, ahol most már éppen a felvételik kezdődnek, de hát mégiscsak abban bízunk, hogy az eddigi befektetett sok munka nem vész kárba, és minden rendben lesz. 

Aki még aggódik, annak ajánlunk egy remek könyvet. Nagy Erika, a Tantaki oktatóprogramok megálmodója írta meg az Egy sikeres anya kézikönyve című kötetet, amelyet már egyszer bemutattunk nektek. Most a könyv második részében találtunk olyan szuper tanácsokat, ötleteket, amelyek hasznára lehetnek azoknak a szülőknek is, akik úgy érzik, hogy a gyerekük és a tanulás kapcsolata… hogy is mondjuk csak, hagy némi kívánnivalót maga után. 

Erika először is leszögezi azt, amit igazából mindannyian tudunk, mégis jólesik így összefoglalva elolvasni. A sikeres tanulás előfeltételei a gyerekeknél:

  • Megfelelő táplálkozás  – nagyon nem mindegy, hogy miből nyeri a gyerek az energiát. Fehérjében gazdag ételeket kell fogyasztani, húst, tojást, sajtot, hüvelyes zöldségeket, és persze emellett sok gyümölcsöt, zöldséget. Viszont nagyon fontos, hogy a cukros ételeket, italokat mellőzzük, vagy akár teljesen iktassuk ki. A cukrok ugyebár rövid időre felpörgetik a szervezetet, aztán viszont elveszik és felemésztik a tápanyagokat. Mindannyian láttunk már édességet fogyasztott gyereket felpörögni, majd bitang módon elfáradni, nem igaz? Na, hát ez a tanulás során is “bezavar”, ha a gyerek uzsonnája vagy tízóraija cukros étel vagy ital. Természetesen nem arról van szó, hogy ne kapjon a gyerek édességet, de mértékkel, és tanulás közben inkább ne. Amúgy általában ha a gyermek sok cukrot kíván, akkor C-vitamin-hiánya van, inkább ezt pótoljuk, vagy úgy egyáltalán, adjunk multivitamint neki, amely erősíti az immunrendszer mellett a koncentrálóképességet is.
  • Sok folyadék – igen, a gyereknek sem ártana napi 2-3 liter vizet meginni. És vizet, nem cukros üdítőket, és még csak nem is rostos leveket. Készítsük oda a keze ügyébe, ha tanul, figyeljünk erre helyette is.
  • Napi 8-10 óra alvás – ne engedjük, hogy a gyerek ne aludjon eleget! Ha nincs meg a 8-9-10-11 óra alvás (életkortól függően, akkor már az iskolában elfárad a gyerek, hazaérve pedig biztos, hogy teljesen alkalmatlan lesz a tanulásra. A tartósan alváshiányban szenvedőknek romlanak a tanulási képességei. Amúgy a felnőtteknek is szükségük van 7-9 óra alvásra, hogy működőképesek legyenek. Úgyhogy ha azzal küzdünk, hogy a gyerek nem nagyon hajlandó időben lefeküdni, vagy nem tud elaludni, akkor mi magunk is lazítsunk korábban, mutassunk példát, hogy többet alszunk. Nagyon fontos!
  • Elegendő mozgás – Mozgás közben felgyorsul a vérkeringés és jobb lesz az agyműködésünk. Meg a kedvünk is, így szívesebben folytatjuk a tanulást. Ne várjuk el a gyerekektől, hogy bezárva üljenek és magoljanak, minden időszakban adjuk meg nekik az elegendő mozgás lehetőségét. A mozgásfejlődés amúgy is nagyban befolyásolja a személyiség kialakulását, és az idegrendszer érését, amely viszont a tanulásban is nagy szerepet játszik. Találjunk a gyereknek valamilyen sportfoglalkozást, ahová örömmel járhat, a rendszeresség pedig fegyelemre szoktat. 
  • Nyugodt környezet – na igen. Ez talán a legfontosabb. A gyereknek nem jó, ha TV, zene szól a háttérben, ha bármi elvonhatja a figyelmét. Szoktassuk már a kisgyereket ahhoz, hogy a tanuláshoz koncentrálni csendben érdemes (persze van, aki simán tud bömbölő zene vagy kiabáló szomszédok mellett is tanulni, ki lehet ezt a képességet fejleszteni, de a gyerekeket kíméljük meg ettől). 

Mit tehetünk még annak érdekében, hogy a gyerek sikeresen és örömmel tanuljon?

Nagyjából minden kisgyerek lelkesen kezdi az első osztályt. Aztán útközben ez a lelkesedés alábbhagy, pedig éppen ez az, amit meg kellene őrizni valahogy. Az első sikertelenségek, kudarcélmények is tehetnek erről, de sokszor az a kudarc oka, hogy valamit nem ért meg a gyerek, közben már haladnak is tovább, és már kész is a lemaradás. Ez pedig hömpölyög tovább, nehéz vagy lehetetlen lesz behozni. Ez sokszor a szövegértésen is alapul. A mi vesszőparipánk is, Erika pedig szintén leírja, hogy ezért fontos, hogy a gyerekekkel már kicsi korban megszerettessük az olvasást. Először úgy, hogy nagyon-nagyon sok mesét olvasunk nekik, hiszen a hangosan felolvasott szövegek már egészen kicsi kortól segítik a gyerekek fejlődését. Memóriájukat, szókincsüket, koncentrálókészségüket fejleszthetjük így, és legyünk benne biztosak, hogy ezáltal a szövegértés és a nyelvtani szabályok is könnyebbé válik számukra. Amúgy pedig az olvasás élményét meg tudjuk szerettetni már idejében velük. Kisgyerekek esetében ez könnyebb, de még a kisiskolás, kiskamasz gyerek számára is tudunk olyan könyvet találni, amely leköti. A Harry Potter például mindig beválik! Lehet a hangoskönyvvel is próbálkozni, ha a gyerek azt jobban elfogadja, legalább jó szöveget hallgat, a szókincsre az is remek hatással van. És esetleg úgy hajlandó lesz a kötelező olvasmányokat is meghallgatni, amelyektől valahogy mindenki irtózik a maga iskolaidejében (csak később jövünk rá, milyen zseniális mű a Pál utcai fiúk vagy az Egri csillagok). 

Fontos, hogy hagyjuk a gyereket gondolkodni, beszélgessünk, kérdezzünk, hallgassuk meg a véleményét, ha kell, vitatkozzunk egy nagyot, de soha ne értékeljük a gyerek véleményét negatívan. Biztassuk, ösztönözzük gondolkodásra a gyerekünket, ez a legtöbb, amit adhatunk neki!

Próbáljuk meg a tévénézéssel töltött időt limitálni! Ehelyett legyünk többet együtt, és törekedjünk arra, hogy olyan dolgokat is átadjunk a gyereknek, amelyek nem szerepelnek a tankönyvekben. Életkortól függően akár azt, hogy hogy kell tájékozódni, térképet olvasni, közlekedni, megtervezni egy utazást, postára járni, pénzügyeket intézni. Az együtt töltött idő amúgy is a legértékesebb a gyerek számára, és bármit is állít a kis- vagy nagykamasz, amit a szülőtől tanulhat, az élete végéig a legértékesebb tanult dolog lesz számára. 

“Nincs kedvem tanulni”, “Utálom az iskolát”, “Nem akarok házi feladatot írni!” – ezeknek a mondatoknak sokszor oka van. Sokszor tényleg az, hogy a gyerek egyszerűen nem érti, ahogy az iskolában tanítanak neki. Érdemes kipróbálni ilyen esetekben a Tantaki oktatóprogramokat, amelyek érthetően, játékosan segítenek a tanulásban. Akár pótolni kell a korábbi lemaradásokat, akár az aktuális anyagokat kéne gyakorolni, a DVD segítségével szinte minden gyerek szívesebben tanul. Persze fontos, hogy egyéb lelki okok ne legyenek a háttérben, ne legyen az osztályon belül kiközösítés, rosszindulat, és az is fontos, hogy otthon, a családban is béke és nyugalom honoljon, de ezt talán felesleges is mondanunk. 

És akkor még néhány lényeges pont:

  • Adjunk értelmet a tanulásnak, legyen egy kitűzött cél, motiváció, ne csak úgy cél nélkül tanuljon a gyerek. (mindig a következő akadály lehet a célpont például, témazáró, vizsga, év vége, felvételi, utána jöhet az újratervezés.). 
  • Fontos a jó időbeosztás, a rendszeresség, legyen napirend és legyen ismeretlen fogalom a halogatás. A legnehezebb tárggyal ajánlott indítani, hogy még frissen sikerüljön megbirkózni vele. De felesleges órákig a könyv fölött ülni, ha nem megy, akkor érdemesebb kis mozgást beiktatni, és energiával feltöltődni. 
  • Daraboljuk fel az anyagot! Legyen belátható a megtanulandó anyag, legyen fény az alagút végén. Ebben segítsünk a gyereknek, tanítsuk meg neki a lényegkiemelést, vagy a jegyzetelést is. És azt, hogy minden lehetséges segédanyag legyen kéznél. 
  • Dobjuk fel a tanulnivalót, rajzolással, illusztrációkkal! Mi ismerjük a legjobban a gyerekünket, tudni fogjuk, hogy mi hat rá leginkább, ha kell, játsszunk boltosat számolás tanulás közben, vagy vegyük elő a földgömböt és az atlaszt, ha földrajz óra lesz, segítsünk értelmezni az idegen szavakat, szótárazni, guglizni. 
  • Hallgassuk meg a gyerek véleményét, hagyjuk, hogy nekünk feleljen, ha szeretne. Vagy biztassuk, hogy legyen a kedvenc plüssállat, vagy a tükör az első tanúja annak, hogy már jól megy a megtanulandó anyag.
  • És a legfontosabb: dicsérjünk, dicsérjünk, dicsérjünk! Ezt nem lehet elég sokszor mondani!