Tippek a punnyadós, szürke januári napokra, egy éppen punnyadni vágyó anyuka tollából, akinek a gyerekei egyáltalán nem akarnak vele tartani a punnyadásban.
Mert nekik még nem vicces egész nap pizsiben lenni. Persze, amikor iskola van, akkor bezzeg alig tudom róluk levarázsolni. Ha pedig egész nap ki sem mozdulunk a lakásból, az előbb-utóbb nekünk nem lesz vicces. Ismeritek azt az állapotot, amikor nem tudják a szabadban kitombolni magukat? Előbb-utóbb szétszedik a házat. Nincs mese, ki kell menni a levegőre. De hova? Ha nem vagy vidéki, akkor elég nehéz dolog olyan helyet találni, ahol nem szürke locs-pocs van, hanem szép fehér hó, amiben lehet szánkózni, vagy hóembert építeni. Szerencsére közel lakunk a Városligethez, ami ilyenkor olyan, mint egy képeslap. A Királydombon pedig nagyon jókat lehet csúszkálni.
A kezdeti ódzkodás után én is bele tudok ám jönni a szánkózásba! Milyen jó teli torokból sikítva lezúgni! Jó kis feszültséglevezető. Csak a gyerek tart cikinek… :-) Az is szuper, hogy most már nagyon sok helyen lehet korizni. Mi ki szoktunk járni az Eiffel térre. Nagyon hangulatos, lehet korcsolyát kölcsönözni és a legfontosabb, isteni a forralt bor! A Ligetes program után nem szabad kihagyni a fokhagymás-tejfölös lángost sem!
Ha már kockára fagytunk végre, akkor lehet haza menni, venni egy forró fürdőt. Elővenni a diavetítőt, pattogtatni a kukoricát. Összedugni a tappancsokat és mesélni, mesélni, mesélni. Így leírva nem is olyan borzasztó. Sőt! De, ha egyszer punnyadni vágyik az ember lánya? Nem teheti meg? Dehogynem.
Mert kell az ilyen nap is. Amikor ki sem teszed a lábad a lakásból. Továbbmegyek, az ágyból. Jó, ez azért nagyon merész álma egy családanyának. De most kiszabadítom a fantáziámat az elvárások ketrecéből. Vigyázat, nagyon merész leszek! Lássuk csak, mire vágyik egy harmincas évei közepén járó, kétgyermekes, férjezett asszony! Tegyük fel, hogy nem kell felkelnem egész nap. A férjem ágyba hozza a reggelit. A kedvencemet. Bundáskenyér Sárközy módra. Levágja a kenyér héját. Két szelet kenyér közé sajtot tesz. Gyorsan megmártja tejben, aztán tojásban. Majd forró olajban kisüti. Facsar hozzá narancsot, grapefruittal, mert kell a vitamin. Egy bögre finom tea, mézzel. A kényelmes reggeli után, ami után nem nekem kell elpakolnom, és elmosogatnom, mert egy édes kis, láthatatlan tündér nagy csendben megteszi helyettem, előveszek egy jó könyvet és olvasok egy kicsit. Aztán elnyom az álom hamar. Mert hát ki kell pihenni a reggelit. 
Ebédről nem kell gondoskodni, hiszen most reggeliztem, tehát lehet tovább folytatni az olvasást. Körülbelül itt jön el az a pillanat, amikor még így álom szinten is érzem, hogy ennyi ideig nem tudok tétlenül egy helyben maradni, úgyhogy módosítanom kell a tervet. Felveszek egy melegítőt. Igen, klasszikus mackót, és kimegyek sétálni egyet a friss, csípős levegőre. Jó. Jöhet velem a férjem, hogy legyen, aki melegítsen. Aztán átfagyva hazaérünk, engedek egy kád forró vizet. Beülök a habok közé. Jó. Jöhet velem a férjem, hogy legyen, aki megmossa a hátam. Eddigre már sötétedik. Pokrócba bújva lekucorodok a tv elé. Kiválasztok egy nagyon romantikus filmet. Rendelünk egy pizzát. (Szerencsére az álmomban nem kell rá sokat várni.) Aztán, ha elfogyott, felkutatjuk az összes fellehető nassolnivalót. Jöhet még egy film. Van bőven lemaradás. Aztán vissza az ágyba, mert hosszú volt a nap. Jó. Ide is jöhet velem a férjem…
Nektek milyen terveitek vannak a hétvégére? Sikerült ötleteket adnom esetleg? :-)
Puszi: Réka
