A nyárnak csodálatos ajándékai vannak, ahogy erről már többször áradoztunk is nektek. A piacok meseszép látványával nehéz betelni, és az a jó, ha minden gyümölcsét-zöldségét alaposan kiélvezzük. Van egy gyümölcs, amely bizonyos legendák szerint egyszerűen csodatévő, tehát ha eleget ennénk belőle, akár száz évig is élhetnénk. Ez a sárgabarack, amely a jól ismert A-vitamin, béta-karotin, C-vitamin, kálium, kalcium, foszfor és kén mellett tartalmaz B17 vitamint is, amely állítólag a rák megelőzésében is segítségünkre lehet. A sárgabarack magja különösen gazdag B17 vitaminban, így napi 18-20 szem barackmag feltörésével és elfogyasztásával sokat tehetünk egészségünkért. Illetve hidegen sajtolt olaj formájában is hozzájuthatunk ezekhez az értékes anyagokhoz, erről is olvashattok itt az Anyakanyaron hamarosan.
De vissza a szépséges, napsütötte, napérlelte narancssárga gyümölcshöz. Bőrünk, hajunk, körmünk is hálás lesz érte, ha fogyasztjuk, persze elsősorban nyersen. De hát ki bír ellenállni egy jó kis barackos gombócnak, vagy rétesnek, és hát persze a befőzés sem maradhat el. Na jó, most töredelmesen bevalljuk, nálunk idén megint elmaradt. Egyelőre. Mert állítólag még egyes fajták kaphatóak most is, úgyhogy lehet, hogy egy last minute befőzést azért csapunk még a hétvégén. A finom házi baracklekvárnak ugyanis nincs párja, most pedig a hagyományos mellett még egy olyan extra tippet is kaptunk fotós barátunktól, Kövesdi Rékától, hogy arra gondoltunk, ha még akad kedvünkre való sárgabarack a piacon, ezt mindenképpen kipróbáljuk.
Rumos baracklekvár
Hozzávalók:
- 6 kg sárgabarack
- 1,2 kg nádcukor
- vaníliakivonat
- 5- 6 dl rum
- dzsemfix ízlés szerint
A sárgabarackot tehát (nassolás helyett) ezúttal megmossuk, félbevágjuk, és nem hámozzuk meg, hanem csak úgy, félbevágva, legfeljebb negyedelve betesszük az edényünkbe. Mehet rá a nádcukor, ezzel elkezdjük karamellizálni és összefőzni. Vaníliakivonattal ízesítjük, és amikor már kissé kezd szétfőni, hozzáadjuk a rumot. Így készül a felnőtt kiadás :-)) A dzsemfix csomagolásán kilónként ír egy-egy zacskónyit, ezt a barack állaga miatt kicsit talán sokalljuk, a fele is elég lesz, a cukortól és magától a gyümölcshústól is szépen be fog sűrűsödni.
Amikor készen vagyunk, akkor az esztétikai élményre is gondolhatunk még: barackszínre lefújt fedéllel és a letölthető barackos címkékkel tudjuk tovább csinosítani a finomságot. Szóval ideje körülnézni még a piacon a hétvégén, hátha akad egy kis barack, és akkor jöhet a pótbefőzés! Mi biztosan kipróbáljuk, reméljük Ti is!
