">

Könnyített szétválasztás

Szerző: Anyakanyar

Címkék: , , , ,




Már szinte lelkiismeret furdalásom van, hogy olyan, mintha engem csak ez a szétválasztás téma foglalkoztatna, és semmi másról nem tudnék írni… De nagy örömömre meglehetősen sok kérdést kapok tőletek, meg ígértem is, hogy adok egy könnyebben betartható változatot, amikor egy napon belül is variálhatjátok a fehérjét és a szénhidrátot.

Elárulok egy titkot: nekem a fincsi péksütik a gyengéim, meg az édesség… Nagyon szeretem szénhidráttal indítani a napot. Kettőig akár ehetem is, mert a szénhidrát lebontásáért felelős emésztőnedveket aktívabban termeli a szervezet, így a délután kettőig bevitt szénhidrátot könnyedén le is tudjuk bontani, így könnyebben ki fog ürülni a szervezetünkből, nem fog lerakódni zsírpárnák formájában. Arra kell ügyelni, hogy a két étkezés között, amikor az egyik szénhidrát, a másik meg fehérje, akkor el kell, hogy teljen három óra.

Tehát vagy azt csinálom, hogy reggelizek, ebédelek valami boldogító szénhidrátot, és az ebédhez képest három óra múlva eszem már fehérjét, vagy az is működik, hogy reggel 8-kor eszem szénhidrátot, valami gyümölcsöt, vagy ha éppen nem akarok ellenállni az édességnek, akkor akár még azt is. Aztán 11-kor, amikor már eltelt 3 óra, akkor ehetek például sajtot, vagy pici felvágottat, túrót, ilyesmit. Ehhez képest kettőkor még mindig bevihetek újra szénhidrátot, tehát mondjuk egy jó paradicsomos tésztát, vagy valami zöldség-rizs kombinációt, vagy éppen krumplit. Na és akkor jön ahhoz képest a délután 5 óra, amikor már fehérjét kell enni, és akkor még ehetek valami tejterméket is akár. Este 6 óra után pedig tejterméket már nem eszem, a fehérjék közül jöhetnek a saláták és a húsok vagy halak. Valahogy így csinálom.

Képek: Pinterest.com

Meg lehet szokni, higgyétek el! Tudatosság kell hozzá, nem állítom, hogy nem, de látjátok, tulajdonképpen semmiről sem mondunk le, csak jókor, jó párosításban, jókat eszünk. Ebből a szempontból ez lényegesen könnyebb, mint sok-sok diéta vagy fogyókúra, mert nincs olyan, hogy valami után nagyon sóvárgok, és soha, vagy hónapokig nem ehetem, hanem csak az időzítésre és a párosításra kell egy kicsit figyelni.

Unjátok már, hogy sok szó esik a szétválasztásról? Reménykedem benne, hogy nem, és hogy hasznos tippeket tudok nektek adni. Tudjátok ugye, hogy már egészen sokan vagytok, akik eszerint étkeztek? És ez nekem óriási öröm és boldogság, hogy ilyen hamar egy ilyen elszánt kis csapat alakult ki itt nálunk az Anyakanyarban! De azért néha elbizonytalanodom, hogy nem ragoztam-e már túl a dolgot, szóljatok, ha sok vagyok! :)

Kitartás a szétválasztós csapatnak!

Puszi: Gabi