Évente közel 59 ezren halnak meg veszettség következtében, és az esetek több mint 99 százalékában kutyaharapás okozza a fertőzést. Ráadásul a halálesetek 40 százaléka 15 éves vagy annál fiatalabb gyerekeknél következik be. Mindez részben a veszettséggel súlyosan fertőzött terülteken tapasztalt alacsony kutyaoltási arányoknak, valamint a veszettségről való ismeretek hiányának tudható be.
Helyi, országos és nemzetközi szinten is több szakterületet érintő megközelítésre lenne szükség, hogy megelőzzük, felismerjük a veszettséget és választ adjunk rá. Az „Egy az egészség” elve világszerte segíthet visszaszorítani a betegség terjedését, illetve az optimális egészségügyi célok elérését, hiszen figyelembe veszi a népességnövekedés kihívásait, a tényt, hogy egyre több ember él szoros kapcsolatban a vadvilággal és a háziállatokkal, és köztük megnő a kontaktusok száma.
„A veszettség különösen veszélyes betegség. Nem csak az emberek és a háziállatok egészségét és jóllétét fenyegeti, hanem a haszonállatokét és a veszélyeztetett fajokét is, és a világ legszegényebb területei a leginkább érintettek. Azonban egy olyan betegségről van szó, melyet egy megfelelő oltási programmal teljesen felszámolhatunk” – hívja fel a figyelmet David Sutton, az MSD Animal Health Global Technical Directora.
Napjainkban ráadásul még fontosabb, hogy a veszettség terjedését közös összefogással megelőzzük a környezetünkben, hiszen már küzdünk egy kegyetlen világjárvánnyal, így generációnk első kézből tapasztalhatta meg a halálos fertőzések veszélyét.
Miért jelent komoly veszélyt a veszettség?
A veszettség a halálos zoonotikus betegségek egyik példája, melyet számos állat hordozhat, beleértve a kutyákat is, valamint a fejlődő országokban kifejezetten negatív hatással lehet a közegészségügyi forrásokra, a helyi közösségekre és az állatállományokra. Évente emberek ezrei halnak meg a veszettségtől, a halálesetek 99 százalékát veszett kutyák harapása okozza. A veszettség 150 országban van jelen, azonban a kutyák beoltásával 100 százalékosan megelőzhető – ez olyan lenyűgöző eredmény, amely mindenképpen biztató a jövőre nézve.
A veszettség a központi idegrendszert támadja meg, és a fertőzésnek kezdetben nem feltétlenül vannak tünetei. A veszettség hetekkel, sőt, esetenként hónapokkal a harapást követően általános gyengeséget, rossz közérzetet, lázat vagy fejfájást okozhat. A fertőzés előrehaladtával a fertőzött személy delíriumot, abnormális viselkedést, hallucinációt, hirdofóbiát (félelem a víztől) és álmatlanságot tapasztalhat. Ha a fertőzött személy nem részesül időben megfelelő orvosi ellátásban, a veszettség az embereknél szinte mindig halálos kimenetelű.
Az MSD Animal Health 25 éves kutatásai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a veszettség terjedésének megállításához az éves tömeges oltási program keretében a kutyák legalább 70 százalékát be kell oltani.
„Ha kutyáinkat megóvjuk a veszettségtől, saját magunkat is megóvhatjuk ettől a halálos betegségtől – állapította meg David Sutton, az MSD Animal Health Global Technical Directora. – Idén, a veszettség elleni küzdelem világnapján már csak kilenc évre leszünk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) veszettségmentes jövőképétől, melynek célja, hogy 2030-ra megszűnjön a kutyák által terjesztett veszettség. Legyünk az a generáció, amely végleg leszámol a veszettséggel, vagyis legyünk mi az utolsó generáció, akik megtapasztalták a veszettség veszélyeit.”
Az „Egy az egészség” elve utat mutathat, hogyan fejlesszük az egészséget és a fenntarthatóságot az emberek és az állatok érdekében, akik együtt élnek egy összetett és folyamatosan változó környezetben. A zoonózisok és más fertőző betegségek, mint a veszettség is, rendkívüli veszélyt jelentenek a nemzetközi egészségbiztonságra, de a betegség terjedése jól szervezett oltással kezelhető vagy akár meg is előzhető.
Óvjuk meg egymást, kisállatainkat, egészségünket és a jövőnket is!
