A játszótéren üldögélve szoktam figyelni, ahogy az anyukák megosztják egymással gondjaikat, kételyeiket. Óvatosan közelítenek egy-egy nehezebb, gyerekneveléssel kapcsolatos téma felé. Próbálják kitapogatni, vajon mennyit adhatnak ki magukból, meddig nem ciki a történet. Aztán, ha szerencsés a helyzet, az egyik anyuka lazább, könnyebben szembesíti magát is problémákkal, könnyebben is fogalmazza meg, ami utat nyit a zárkózottabbak felé is. Jé! Te is? Én is! A felismerés, hogy másoknak is ugyanolyan nehéz a mi gondjainkat megkönnyíti. (Ne a káröröm érzésére gondoljunk, hanem arra a “nem vagyok egyedül” érzésre.) Az anyukák észre sem veszik, de ezzel egy játszótéri csoportterápiát rögtönöznek, aminek akár pozitív hozadéka is lehet. De azért mindezektől függetlenül, vannak olyan témák, amikről még családon belül sem szívesen beszélnek a szülők. Olykor még a nagyszülők előtt is titokban tartják. Ilyen például a nagyobb korban történő bepisilés. Pedig nem kéne szégyenkezni, szorongani. Hanem inkább beszélni kell róla. Tudom, ez nagyon nehéz, de mi megtesszük helyettetek is. Kugler Gyöngyi segít nekünk ebben.
Ha további kérdésetek lenne, kérdezhettek Gyöngyitől. Mától ugyanis megtaláljátok itt az oldalon tanácsadóinkat, a Szakértő-Szelence rovatban, így bármelyiküktől tudtok kérdezni, tanácsot kérni. Éljetek a lehetőséggel, reméljük, sok mindenben tudunk majd ily módon is segíteni Nektek!
Puszi: Réka
