Van annak hátránya is, ha az ember lányának könyvkiadó a férje. Nem sok, de van. Az egyik, amikor írásra adja a fejét, akkor folyton ott lebeg a szeme előtt, hogy mit gondol ezekről az irományokról az a bizonyos férj. A másik negatívum az éjjeliszekrény mellett tornyosuló könyvhalmaz. Nem kell felszisszenni, tudom, hogy más örülne neki. Valójában én is örülök, mert az tuti, hogy az „úgy olvasnék valamit, de mit” problémakör nálam ismeretlen. Pont ez a nyomasztó benne. Alig van időm olvasni, és hiába fiatal a kiadó, nekem máris jelentős elmaradásaim vannak. Ahogy jönnek a jobbnál jobb könyvek, úgy növekszik rajtam a teher. Nem csak amiatt, hogy büszke feleségként illő lenne felvennem a tempót, hanem azért is, mert nagyon érdekelne a nagy része. De attól tartok, ha mostantól reggeltől estig olvasnék, akkor sem tudnám már behozni a lemaradást. Gondolom, nem csak én vagyok ezzel így. Mármint azzal, hogy alig van esélyünk olvasni. Mert mire ágyba kerülünk, addigra olyan ólmos fáradtság van rajtunk, hogy 10 perc után koppan a fejünkön a könyv. Így van, vagy nem? Hát persze, hogy így. Leginkább nyáron van sanszom arra, hogy komolyabban belemélyedjek egy jó könyvbe, és nem heteken át 20 oldalanként tegyem magamévá azt. Mindjárt itt a tavaszi szünet, gondoltam szemezgetek nektek az éjjeliszekrényem kínálatából. Hátha ti fogtok tudni olvasni. Én egészen biztosan nem, mert rám az olvasás helyett az írás vár. A szakdolgozatom írása. De erről, majd később. Lássuk csak, mik vannak itt!
Natalija Nyikityina: Hazatérek hozzád
Ezt tudom róla én: a könyvet már februárban bemutatták. A kiadónál ez a szerző második kötete. Az első, amely a Fizetés nélküli szabadság címet viseli, 2011 őszén jelent meg és nagy siker volt. Ha a Nyugati téren sétálgattok, akkor láthatjátok az óriásplakátot, ami ezt a könyvet hirdeti.
Így ajánlja özv. Horthy Istvánné: „Adja a Mindenható, hogy ez a könyv hozzájáruljon nemzeteink összefogásához és egy igazságos jövő kialakulásához. Nem lehetünk ezért elég hálásak.“
Röviden a tartalma: Imre pilótaként teljesít szolgálatot az orosz fronton, amikor egy végzetes napon gépét találat éri. Sebesülten és magányosan kell túlélnie a kegyetlen orosz télben. Ráadásul elveszti az apjától kapott tiszti tőrt, a becsület és hűség jelképét. Reménytelen helyzetéből Olga, az egyszerű orosz parasztlány menti ki. Az idill azonban nem tarthat sokáig, mert közbeszól a történelem.
Így ajánlja a kiadó: Natalija Nyikityina új regénye az orosz klasszikusok mesélőkedvével és az őket jellemző mély emberismerettel festi meg a II. világháborút és az utána következő időket, egy megható szerelmi történet keretében.
Kicsi történelem, kicsi szerelem. Jöhet, nem?
Jászberényi Sándor: Budapest-Kairó
Ezt tudom róla én: a hétvégénket izgalmassá tette Sanyi azzal, hogy a férjem hírt kapott arról, hogy szerzőjét lecsukták két napra kint. Itt olvashattok bővebben erről: Egyiptomi fogság. Szerencsére már szabadon van.
Így ajánlja Sherif Bakr, Al-Arabi: „Tudja, mit érzünk, megélte velünk a forradalmat.” Sherif tavaly vendégünk volt egy hétig. Talán emlékeztek, őt vittük el Tihanyba kirándulni, írtam is róla nektek.
Röviden a tartalma: Mit keres egy magyar a forrongó Észak-Afrikában és a Közel-Keleten? Csupa olyan élethelyzetben, amikor a saját élete tudhatóan egy fabatkát sem számít? A legbensőbb okot nem kell feltétlenül ismertetnie ennek a könyvnek, még akkor sem, ha az ember, aki részt vesz az összecsapásokban és visszaemlékezik rájuk, aki elemzi a történések hátterét és izgatottan várja a fejleményeket: éppen ő a lényege ennek a naplónak. Mert ez a forradalom hús-vér emberek forradalma.
Így ajánlja a kiadó: Számtalan tárgyilagos tudósítást olvashattunk az „Arab Tavaszról”, melyeket újabb, „még pontosabb és aktuálisabb” tudósítások feledtettek el. Számtalan „szakértő” érezte úgy, hogy pár nap alatt a konfliktusok legmélyére láthat. Biztonságos hotelszoba-fedezékből megértheti azokat, akik odakint naponta meghalnak az utcákon. Ez a könyv nem ilyen – sokkal egyszerűbben emberi. Ez a könyv jó.
Aki bírja az izgalmakat, ezt válassza! Talán a pasik jobban örülnének ennek a könyvnek.
Shani Boianjiu: Bátraké a mennyország
Ezt tudom róla én: egészen friss hír, hogy a könyv a Woman’s Prize For Fiction 2013-díj jelöltje. A férjem nagy kedvence. Áprilisban pedig jön Magyarországra.
Így ajánlja a New York Times: „Magabiztos, nyers, szórakoztató”
Röviden a tartalma: A fiatal izraeli szerző világsikert aratott első regénye a kamaszkoruk kezdetén besorozott női katonák zárt, kegyetlen és ismeretlen világába enged bepillantást. Jáel, Áviság és Lea együtt nevelkednek egy kis poros galileai faluban, ahol konténerekben folyik a tanítás, az általános unalom pedig még a sivatagi hőségnél is elviselhetetlenebb.
Amikor azonban a középiskola után besorozzák őket a hadseregbe, örökre megváltozik az életük. A katonasággal járó megaláztatások, embertelen elvárások és a folyamatos készenléti helyzet feszültségében pillanatok alatt kell felnőniük, és megismerniük az élet és a halál, a szerelem és a barátság sokszor embert próbáló határhelyzeteit.
Így ajánlja a kiadó: Shani Boianjiu lebilincselően közvetlen, metszően intelligens és kegyetlen elbeszélő, aki az érzelmeket és a humort sem nélkülözve fest érzékletes portrét három fiatal nőről és az országról, ahol élnek.
Azt hiszem ez az a könyv, amit mindenkinek jó szívvel ajánlhatunk.
És most van az, hogy pontosan tudom, hogy a szakdolgozatírás nyomasztó terhével a szívemen, most azon nyomban elkezdek olvasni.
Ja! Majdnem elfelejtettem elköszönni. Ti melyikkel kezditek?
Puszi: Réka
