Glad Pask! – hangzik svédül a húsvéti jókívánság, amelyet a skandináv országban igencsak komolyan is vesznek. Mivel a húsvét az év első hosszú hétvégéje Svédországban, ráadásul már általában az időjárás is kedvező, ilyenkor a legtöbb városlakó útrakel és kiruccan a tengerpartra, vagy valamilyen erdei nyaralóházba. Családi, baráti összejöveteleken ünneplik tojásfestéssel, dekorációk készítésével, és persze finom falatokkal a tavasz megérkezését, mert bár számontartják a vallási vonatkozásokat, a húsvét a svédeknél mégis inkább egy világi ünnep.
A svéd húsvét meglehetősen édes. Nyuszi helyett inkább színpompás húsvéti kakas hozza a tojásokat, amelyek gyakran klasszikus húsvéti jelenetekkel dekorált óriási papírtojások, tömve cukorkával, nyalókával, rágóval, bonbonnal, csokival. Az asztalra csokitorta, kardamomos muffin, vagy a tejszínes-marcipános töltött zsemleszerűség, a „Semla” kerül, szóval édességben ezen az ünnepen sincs hiány. Ráadásul a gyerekek a Halloweenhez hasonlóan itt is körbejárnak és bekopogtatnak a házakhoz némi édességért, méghozzá boszorkánynak öltözve. Ez kapcsolódik ahhoz a szokáshoz is, amely szerint húsvét másnapján hatalmas tüzeket rakva riasztják el a boszorkányokat, akik elrepültek a Blakullára, egy legendás szigetre, hogy az ördöggel perdüljenek táncra. Máglyák helyett ma már időnként tűzijátékkal is rásegítenek a boszorkányok elűzésére.
Svédországban a húsvét színe egyértelműen a sárga. A nap, a tojások sárgája, a frissen kikelt kiscsibék és a húsvéti virágok színe. Így a dekorációban is gyakran megjelenik ez a szín, a bejáratok mellé, illetve az ünnepi asztalra, vázába elegáns, csokorszerű elrendezésben nyírfaágak kerülnek, azokra pedig színes szalagokat, tollakat, apró pamutcsirkéket aggatnak. Ezt a hagyományt már közel 300 éve őrzik: korábban papírvirágok, színes textildarabkák, vagy éppen papírcsíkokra írt rigmusok kerültek fel a Paskrisre, ami voltaképpen a karácsonyfa húsvéti megfelelője az északi országban. A svédek amúgy is nagyon szeretnek évszaknak, alkalomnak megfelelően dekorálni, úgyhogy a nyírfaágak feldíszítése mellett a húsvét egy nagyszerű apropó arra, hogy textíliákat, dísztárgyakat, vagy akár terítékeket cseréljenek.
A svéd designipar természetesen sok szép tárggyal segíti ezt a szokást, így az 1974 óta töretlen népszerűségnek örvendő hazai porcelángyár, a Fyrklövern is számos szép kollekcióval van jelen az ünnepeken. A stílusos, szépen kanyargó kék és aranyszínű mintával díszített Victoria porcelánt például a svéd koronahercegnő esküvőjére álmodta meg a sokoldalú művész, Anne Rooslien. A Diamond kollekciót pedig, amelynél a porcelán mintáját a gyémánt csiszolása inspirálta, Skandinávia két legismertebb ékszer dizájnere, Gitte Dyrbert és Henning Kern tervezte meg. De repkednek pillangók, madarak, pompáznak virágok is a szebbnél szebb tányérokon, amelyekbe húsvét alkalmával a Paskbordnak nevezett svédasztalról lehet válogatni, például tojásos ételeket, húsos pitéket, húsgombócot, heringet, lazacot, bárányhúst, burgonyát, vagy éppen szendvicstortát. Hozzá a Paskmustot, azaz komló- és malátakivonatot tartalmazó sötét szénsavas üdítőitalt kortyolgatják, vagy éppen egy akvavit nevű fűszeres, gyógynövényekből készült párlatot.
Íme, a svédek egyik kedvenc tradicionális húsvéti receptje, a Janssons Frestelse, ami voltaképpen egy hallal gazdagított rakott krumpli.
Janssons Frestelse
Hozzávalók:
- 2 nagyobb fej hagyma
- 700 g burgonya
- 250 g (2 doboz) szardella
- 3-4 dl főzőtejszín
- só, bors
- 3 evőkanál zsemlemorzsa
- 50 g vaj
Megtisztítjuk és felszeleteljük a hagymát, majd kevés vajon serpenyőben aranyszínűre pirítjuk. Meghámozzuk a krumplit, és vékony csíkokra vágjuk, vagy reszeljük. A tejszínbe belekeverjük a szardellát, sózzuk-borsozzuk.
Kivajazunk egy sütőtálat, ebbe rétegezzük a burgonyát, a pirított hagymát és a szardellás keveréket. A legalsó és a legfelső réteg mindenképpen a krumpli legyen, ennek a tetejére is jusson még a tejszínes öntetből. Végül megszórjuk zsemlemorzsával, a tetejére pedig apró vajdarabkákat teszünk. Kb. 200 fokon nagyjából 1 óra alatt készre sütjük.
