Zsebpénz. Mikor, mennyit, hogyan? Ez egy olyan kérdés, amely szülőként bizony alaposan elgondolkodtat bennünket. Persze mindenkinél úgy kezdődik, hogy igyekszünk visszagondolni a saját gyerekkorunkra, hogy miként is volt akkor. Malacperselybe gyűjtöttük a pénzt, vagy takarékbélyeget vettünk. Volt, aki már akkor is megdolgozott érte, mert csak bizonyos házimunkák, feladatok elvégzése után járt egy kis jutalom. Mások úgy emlékeznek vissza, hogy az aprót gyakran megkapták, megint másoknál pedig a jeles napok, születésnap, karácsony alkalmából érkezett a rokonoktól kisebb-nagyobb összeg, amivel lehetett gazdálkodni. Ha pedig visszagondolunk, hogy mire is költöttünk szívesen, akkor az első emlékek között egészen biztosan valami nyalánkság volt, fagyi, cukorka, csoki, miegymás. Később már inkább egy-egy divatos ruhadarab vagy bizsu volt a cél, vagy valami mozira, koncertre spórolta össze az ember a megkapott összeget.
Mondjuk tény, hogy „bezzeg a mi időnkben” még sok minden nagyon más volt, kevesebb volt az inger, kevesebb volt a reklám, kevesebb tárgy volt, ami a figyelmünkbe akadt. A mi gyerekeink már úgy nőnek fel, hogy egészen kicsi korban megismerkednek a pénzzel, és a pénz fogalmával, és tulajdonképpen ez nem is baj. Nemrégiben készült egy nagyon érdekes kutatás, a CIB Bank megbízásából, amelyben ezt a kérdést járták alaposan körül. A felmérésben válaszolók mintegy 57 %-a úgy emlékszik, hogy pénzkezelésről, takarékoskodásról a szüleitől hallott a legtöbbet, ők tanították meg erre. Érdekes, hogy a mi emlékeinkben is élénken élő takarékbélyegnek 40 % tulajdonít nagy jelentőséget, és arra, hogy az iskolában, osztályfőnöki órán is esett erről szó, mindössze 15 %-a emlékszik a válaszolóknak.
A mi gyerekeinknek nem lesz a takarékbélyeghez hasonló élménye, mégis azt gondolnánk, hogy valamilyen közösségi gyűjtés, egy cél érdekében segíthet okosan, jól gondolni a pénzre. Jó ötletnek tartjuk, ha az iskola szervez olyan vetélkedőket, amelyeken a pénzről, a pénzzel való gazdálkodásról, okos felhasználásról esik szó, és az is nagyon hasznos lehet, ha egy bank képviselői hozzák közelebb a témát a gyerekekhez. Októberben, a Takarékossági Világnap alkalmából például egy szuper edukációs program indul, amelyben a CIB Bank képviselői 50 iskolába is eljutnak, hogy játékos formában, kreatív feladatokkal segítsenek összegyűjteni a gyerekeknek pénzt egy közös programra, ezzel is ösztönözve őket a felelősségteljes pénzügyi gondolkodásra.
Persze a legfontosabb, hogy otthon, a szülők miként állnak ehhez a kérdéshez. Sokat segíthet, ha bevonjuk a gyereket már egészen kis korától kezdődően családi megbeszélésekbe, el tudjuk mondani, hogy most erre vagy arra gyűjtünk, takarékoskodunk, ezért nem vesszük meg éppen azt a sokadik vágyott játékot, hogy legyen új bútor vagy autó, vagy éppen el tudjunk utazni együtt. Hasznosnak gondoljuk a pénzügyi, gazdálkodós társasjátékokat. Ha mondjuk előkerül a garázsból a régi nagy kedvenc, a Gazdálkodj okosan, annál kevés szórakoztatóbb játékot találunk, még ha mai szemmel mókás is az aprócska papírlakás, meg a takarékkönyv. De lehet Monopolyt, Hotelt játszani, hogy a nagy klasszikusokat említsük, és érdemes körülnézni az újdonságok között is, ott is egészen biztosan találunk hasonló edukatív játékokat.
A fent említett kutatás egyébként azt is vizsgálta, hogy vajon a szülők hány százaléka ért ezzel egyet, hogy a gyereket mielőbb érdemes bevonni a családi pénzügyekbe. 70 % igennel válaszolt, míg nemmel csupán 16 %, a fennmaradó 14 % nem tudott erre a kérdésre válaszolni. Abban már kevésbé voltak megengedőek a szülők, hogy 26 %-uk akkor is adna zsebpénzt a gyereknek, ha komoly esély lenne rá, hogy csak elszórja, 67 %-uk pedig csak akkor tenné ezt, ha biztos lenne benne, hogy a gyerek komoly célokra, felelősségteljesen osztja be a zsebpénzét. A kör ezzel azért nagyjából be is zárult: igenis, elsősorban, mi szülők vagyunk felelősek azért, hogy a gyerekeink minél hamarabb, felelősségteljesen, hasznosan költsék el a zsebpénzüket.
