">

Dezodor nem mindenkinek

Szerző: Anyakanyar

Címkék: , , , ,




Lassan beköszönt a kánikula, jönnek a meleg napok. Többet izzadunk és talán még inkább szeretnénk védekezni a nemkívánatos szagok ellen. De vajon tudjuk-e, mióta használunk dezodort? A történelem során az emberek különféle módszereket alkalmaztak a testszagok elleni küzdelemben. Például az ókori Egyiptomban és Görögországban illatos olajokat és gyümölcsöket használtak a test illatosítására, míg az ókori Rómában fürdőházakba jártak és illatos kenőcsöket alkalmaztak. Viszonylag későn jelent meg a ma ismert modern dezodor, az 1880-as évek körül kezdte először értékesíteni találmányát egy philadelphiai házaspár, ez volt az első termék, amely a verejték szagát és mennyiségét célozta meg. Majd a XX. század elején több cég is gyártani és értékesíteni kezdte a dezodorokat és a termékek különböző formákban és összetételekben jelentek meg a piacon. Egy jó dezodor ma is nagy kincs. Néhány hete hódít egy új unisex dezodor, amely a több mint 40 hazai és nemzetközi díjat elnyert hazai márka, a Vintage Beauty legújabb fejlesztése. Így egyértelmű, hogy a márka alapítója, Szakonyi Eszter kozmetikus mester az izzadásgátlás területén is tökéletes válaszokkal érkezik.

„A megfelelő izzadásgátló kiválasztása nagyon fontos” – kezdi Eszter. – „Az izzadás tünetében ugyebár a nedvesség és a szag a két legzavaróbb körülmény. Előbbi a verejtékmirigyek intenzitásától függ, utóbbi pedig a verejték fehérjéjének és a bőrön található baktériumoknak a keveredéséből jön létre. Azért, hogy a verejték ne kerüljön a hám felszínére, évtizedek óta adsztringens, pórusösszehúzó anyagokat használ a kozmetikai ipar. Utóbbi években felmerült a gyanú, hogy lehet kapcsolat a melldaganatos esetek és az alumíniumm-oxid tartalmú izzadásgátló anyagok közös. Ezek cáfolata azonnal meg is érkezik általában, így se pro-, se kontra- nem tudunk érvelni az ügyben. Az óvatosság szempontjait figyelembe véve azonban célszerűbb természetes anyagokkal kiváltani azt, amit lehet. Ha megfelelő poranyagokat és a baktériumok jelenlétét csökkentő komponenseket használunk, akkor a verejtékezés mindkét fő kellemetlen tünete úgy orvosolható, hogy közben a bőr kiválasztó funkcióját nem befolyásoltuk.”

 

Persze nem izzadunk egyformán. A verejték mennyisége és összetétele vegetatív biokémiai folyamatok összjátéka, hogy erős-e a szaga, vagy sem, számtalan körülménytől függ. Befolyásolja a táplálkozás, a szervezetbe bevitt anyagok, gyógyszerek, dohányzás és egyebek, a hormonháztartás, idegrendszeri és bélrendszeri folyamatok, a ruházat összetétele, higiéniai szokások, életforma, például a sport vagy akár a tisztító kúrák is. Ezektől függően kapunk egy mixet, ami megadja az egyéni illat minőségét és a verejték mennyiségét. Miután ez túl sok változó körülmény, ezért – bár nem kizárt – de nem jellemző, hogy ugyanannak az egyénnek ugyanaz a dezodor élete végéig megfelelő lehet. Változunk és ennek megfelelően érdemes megválasztani a dezodoráló anyagokat is.

„Az izzadásgátló kiválasztásakor számos tényezőt figyelembe kell venni” – folytatja a Vintage Beauty alapítója. – „A bőrérzékenység, a szőrtelenítés léte, vagy nem léte, a ruházat összetétele és bizonyos hormonális állapotok, mind befolyásolhatják a bőr válaszát egy-egy dezodoráló szerre. Minél természetesebb egy anyag, annál kisebb a kockázata a nem várt reakcióknak.”

Szakonyi Eszter szerint az alumíniumsók jelenleg nem kedvelt komponensek a dezodoráló szerekben, mert egyes felvetések szerint agresszíven összehúzzák a pórusokat, gyakorlatilag elzárva a verejtékmirigyek ürítési lehetőségét, így a természetes méregtelenítési folyamatok akadálymentes lezajlását. Mások a lehetséges bőrirritációk miatt utasítják el az alumíniumsók használatát. Vannak felvetések, amelyek az Alzheimer-kór és az alumíniumsók közötti összefüggéseket taglalják, megint mások a mellrák kockázatának növekedését. Egyébiránt az alumínium bányászata jelentős környezeti terheléssel jár, így dezodorválasztás során lehet szempont ez is. A Vintage Beauty, mint magyar natúrkozmetikumfejlesztő és gyártó cég törekszik arra, hogy amit csak ki lehet váltani természetes növényi, vagy ásványi megoldással, azt váltsuk ki.

„Alternatívaként szóba jöhetnek kókuszolaj és szódabikarbóna alapú termékek, de utóbbi durvább szemcsézete miatt kevésbé népszerű, illetve arrow gyökérporral és magnézium-hidroxid és magnézium-hidroxid-karbonát segítségével gond nélkül kiváltható egy finomabb poranyagra” – magyarázza Szakonyi Eszter. – „E termékek illatát rendszerint illóolajak, vagy hypoallergén illatanyagok képezik. Az illóanyagok befolyásolhatják a bőrön található baktériumok számosságát (pl. zsálya, teafaolaj, citrusfélék), így megelőzhetik a szagok kialakulását.”

A kozmetikusmester legfontosabb tanácsai szerint naponta kétszer tisztálkodjunk a hajlatokban, kétnaponta cseréljük a törülközőt is. Száraz bőrfelületen pedig alkalmazzuk a dezodorálószereket, természetesen ügyeljünk rá, hogy ne frissen borotvált vagy gyantázott felületre vigyük fel. Bár a Vintage Beauty Dezodor Nem Mindenkinek terméke, kókusz, banán és rizsolaj tartalmánál fogva, továbbá illóanyagain keresztül azonnal hűsíti, nyugtatja, hidratálja a felhámot. Érdemes nap közben is magunknál tartani egy dezodort a táskában, amellyel vészhelyzet esetén orvosolhatjuk a kellemetlenséget. Nem árt, ha van a táskánkban egy nedves, fertőtlenítő törlőkendő, az igazán erős vészhelyzetek esetére. Ha egy dezodor 24-48 órán belül pírt, felhámlást, viszketést idéz elő, akkor keressünk másika. Minél több a természetes komponens egy termékben, annál valószínűbb, hogy a bőrirritáció ki sem alakul, vagy megnyugszik. Erre kiválóak egyébként a kókuszolaj tartalmú dezodorok. Ha természetes dezodort választunk, ezeket általában stiftes verzióban találjuk meg a piacon, gyakran, hűvösebb hőmérséklet hatására bekeményedik. Ilyen esetben csak csapvízzel nedvesítsük be a stift végét és úgy kenjük fel. Ha azt tapasztaljuk, hogy nagyon meglágyult az anyag, különösen nyári hónapokban, ez esetben óvatosabban kenjük a stiftet a bőrre és ha fehér nyomot hagy, egyszerűen oszlassuk el ujjbeggyel a bőrön a felesleget. Természetes alapanyagú izzadásgátlóknál különösen figyeljünk oda a lejárati időre, vagy váltásra adhat okot az is, ha azt tapasztaljuk, hogy a verejték minősége, vagy mennyisége módosult.