Az ősz egyik csalhatatlan jele, amikor először megjelennek a földön a fáról lehullott vadgesztenyék. Ki tudja, miért többnyire mágikus vonzalmat érzünk eziránt a termény iránt. Azt mondjuk, valószínűleg kevesebben tudjuk, hogy létezik vagy tizenötféle fajtája, a mi szemünk előtt a zöld tüskés burok és a semmivel sem összehasonlítható mahagónivörös, fényes ragyogás jelenik meg. A vadgesztenye, ahogy a neve is mondja, emberi fogyasztása nem alkalmas, arra ott van szelíd rokona, de gyógyászati célokra magja, virágja, kérge, levele egyaránt alkalmas. Bőrbetegségek, ízületi bántalmak ellenszere, a kérgét pedig napfényvédő szerek előállításánál használják fel. A magokat a háziállatok takarmányához adják, de keményítő is készülhet belőle. Azt a babonát pedig nyilván ti is jól ismeritek, ha vadgesztenyét hordunk a zsebünkben, az segít megvédeni bennünket a betegségektől. Állítólag van olyan, aki az ágya alá is vadgesztenyéket rejt, hogy így űzze el a bajokat…
Tudat alatt persze lehet, hogy ezért is gyűjtögetjük olyan lelkesen a vadgesztenyéket, de az is lehet, hogy egyszerűen csak a gyönyörű színének, fényének nem tudunk ellenállni. Ezért aztán az első őszi séták után azt veszi észre az ember, hogy valami furcsa módon hazavándorolt egy adag gesztenye, és várja, hogy fabrikáljunk belőle valamit. Talán még emlékeztek, tavaly ősszel már adtunk nektek hasonló tippet, hogy mi készüljön a kiránduláson, vagy éppen az oviból, suliból hazafelé gyűjtögetett kis kincsekből. Most egy másik ötletünk van. Lehet nekikészülődni!
Kell hozzá:
- vadgesztenye
- különböző színű filcdarabok
- gyöngyszemek, bojtok, fonalak
- olló
- ragasztó
- kézifúró
- hurkapálca
- akrilfesték
- szalagok
Így készül:
A kis kézifúróval a gesztenye alján ügyesen fúrunk egy lyukat, és hurkapálcát szerkesztünk bele. Ez azért kell, hogy utána könnyebben tudjuk a bábjaink fejét dekorálni. Egy hungarocellbe szúrva stabilan megáll, mi pedig ügyködhetünk tovább. Döntsük el, hogy milyen állatkát szeretnénk készíteni, az ő arcocskájuk lesz a gesztenye hátsó része, ezt díszítjük fel kedvünk szerint. Lehet malacka, egér, bagoly, kutya, nyuszi, és még akár copfos kislányt is készíthetünk. Ollóval filcdarabokat vágunk, ebből ragaszthatunk fület, szakállat, nyakkendőt. Formálhatjuk tovább szivaccsal, hungarocell golyókkal, gyöngyökből lehet szem, száj, orr, amíg kedvünkre való figurákat nem kapunk belőle. A hurkapálcákat befestjük akrilfestékkel, és köthetünk rá további masnit is. Itt már csak a fantázia szabhat határt az alkotásainknak. Egy bábszínházra valót is alkothatunk a gyerekekkel együtt, de ha már “leszerepeltek” a bábok, akkor akár a többi gesztenye között is elidőzhetnek, jókedvre derítve az őszi napokat a lakásban.
Szép őszi sétákat a délutáni napsütésben, és kellemes fabrikálást!
Puszi: Réka és Gabi
