Egy új év mindig új lehetőség. Vajon miért tartjuk annyira fontosnak, hogy változtassunk valamin? Miért fogadkozunk, miért kerül sor számvetésre? Az újév első hetei már le is peregtek, lehet, hogy van, aki már meg is szegte az első újévi ígéretét, és persze az is lehet, hogy van, aki még neki sem vágott idei terveinek. Hogy csapódik vajon mindez le a lelkünkben?
„Az év eleje szinte természetes módon ad teret a számadásra, annak megvizsgálására, hogyan is érezzünk magunkat a bőrünkben és egyben új célok kitűzésére is” – kezdi Pollák Éva, a Mindwell Pszichológiai Központ vezető pszichológusa. -„Mindannyian vágyunk a személyes fejlődésre vagy az életünk különböző területein való pozitív változásokra. Az évkezdet új lehetőségeket hoz, és az emberek gyakran reménykednek abban, hogy az új évben képesek lesznek változtatni a rossz szokásaikon vagy pozitív lépéseket tenni életmódjuk kiegyensúlyozottabbá tétele érdekében.”
A gyerekeknél mindez kicsit másképp alakul, hiszen náluk van egy másik jelentős dátum, a szeptemberi tanévkezdés. Náluk általában inkább ez jelent egy új időszakot – sok kamasz például ekkor tesz fogadalmakat az iskolai teljesítmény vagy baráti kapcsolatok javítása érdekében. A szülinap körüli időszak is fontos lehet a gyerekek számára, mivel ez is egy évforduló, amikor sokszor a körülöttük lévő felnőttek összegzik az elmúlt időszak eseményeit, és tervezik meg a gyerekekkel együtt a következőket.
Viccesen azt szokták mondani, hogy az újévi fogadalmak megszegése a legnagyobb hagyomány, ugyanis nagyon sokszor fordul elő, hogy nem sikerül kitartani a szépen csengő tervek mellett. Ennek egyik oka lehet az, hogy nem fogalmazunk elég pontosan, például csak annyit hangoztatunk, hogy idén akkor most már tuti lefogyunk, de nem tesszük mellé az eszközöket, hogy ez bizony heti 3 edzést és megváltoztatott étkezési szokásokat jelent. Az is megzavarhatja a teljesülést, ha egyszerre túl sok életterületen szeretnénk változtatni, vagy túl nagy feladatot vállalunk magunkra, túl nagy lépésekben gondolkodunk. Ilyenkor valóban könnyen előfordulhat, hogy a sikeres megvalósítás helyett inkább csalódottság és frusztráció lesz az eredmény, mert nem reális elvárás, hogy erőn felül tudjunk teljesíteni.
„Mindenképpen azt javasolnám, hogy érdemes már a tervezéskor végiggondolni, hogy valójában mire van éppen lehetőségünk, hogyan építhető be a hétköznapjainkba a vágyott változás” – folytatja a pszichológus. – „A nagy lépéseket bontsuk le kisebb elemekre, és haladjunk lassan, megfontoltan, tűzzünk ki kisebb, elérhető célokat és fokozatosan építsük fel azokat. Ha nem frusztrálnak bennünket a határidők, akkor akár valamilyen időkeretben is gondolkodhatunk. Tisztázzuk magunkban előre, hogy vajon miből fogjuk észrevenni, hogy elértük a célunkat, gondoljuk végig, hogy milyen buktatókra számíthatunk, és mi fog segíteni átlendülni ezeken a helyzeteken.”
Érdemes magát a változás folyamatát szem előtt tartani a csak a célra fókuszálás helyett. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy a változtatás egy tanulási folyamat, hiszen új viselkedésmódokat építünk be az életünkbe. Vagyis idő kell, hogy rutinná váljon az új szokás és így természetes, hogy olykor elmegy a kedvünk az egésztől, vagy éppenséggel csak nagyon nehéz kitartani, mert nem megy azonnal tökéletesen. A lényeg a kitartás és az önfegyelem, de persze az is fontos, hogy megfelelő támogatást és motivációt biztosítsunk magunknak.
Az év elején érdemes tehát minél reálisabb, elérhetőbb terveket készíteni, és folyamatosan értékelni, hogyan is állunk a megvalósításukhoz tett lépésekkel. A változás egy folyamat, és minden egyes nap lehetőség a fejlődésre, hiszen akármelyik hónap akármely napja tökéletesen alkalmas arra, hogy azt mondjuk: MOST VÁLTOZNI, VÁLTOZTATNI AKAROK! Kitartó munkával, türelemmel és önelfogadással felvértezve, akár néhány apró visszaesést túlélve sikerrel járunk majd!
