Vannak jeles napok a naptárban, amelyeket szeretünk megünnepelni. Egészen biztosan ilyen november 11-e, Márton napja is, amely az év 315. napja, s ily módon még kereken 50 nap van hátra az esztendőből. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy ez válasz a gyakran ismételgetett kérdésre: Hányat kell aludni még? – szóval karácsonyig már csak 43-at… De persze nem csupán ez a kitüntetett figyelem oka, hanem a naphoz kapcsolódó hagyományok őrzése, amelyet elsősorban a gasztronómia rajongói várnak évről évre növekvő lelkesedéssel.
Szent Mártont, mint a középkor egyik legnépszerűbb 
szentjét tisztelik, a katonák és koldusok védőszentjeként. Jótetteiért egy ízben püspöknek is akarták választani, de szerénységből elrejtőzött egy libaólban, nehogy nyomára bukkanjanak. A legenda szerint a libák gágogása árulta el, hogy merre is bujkál ez a szent jótevő, így nem menekülhetett a püspöki tisztség vállalásától. Szent Márton napja, ez a novemberi dátum jelentette az őszi munkák, a betakarítás, a szüret végét, a természet ilyenkor kezdte téli pihenőjét. A cselédek megkapták éves bérüket, és jutalmul egy-egy hízott libát is bezsebelhettek. A libából készült finomságok elfogyasztásával ünnepelték a befejezett mezőgazdasági szezont, s ekkor kóstolták meg először az újbort, ezért ez a nap az újbor ünnepe is. Márton-napi libalakomáról először egy 1171-ből származó írásos beszámoló emlékezik meg.
Márton-napjához egyébként számos hagyomány és babona is kötődik. Szent Márton vesszejének például egyenesen varázserőt tulajdonítottak, a pásztorok által kötött vesszőkkel szokás volt megveregetni a jószágokat, hogy jó legyen a következő évi szaporulat is. Szintén babonaság, hogy Márton napján se mosni, se teregetni nem szabad, mert bajt hoz a jószágokra. Időjóslásra is használták Márton napját, a régi bölcselet azt állította, hogy ha november 11-én kemény fagy van, akkor karácsonykor enyhe lesz az idő, de ha jó idő van Márton napján, nagyon hideg lesz a tél. Úgyhogy ma akkor figyeljünk, eldől, hogy milyen karácsony vár ránk idén! :-) És innen származik a libafogyasztással kapcsolatos babona is, mely szerint aki nem eszik libát Márton-napon, egész évben koplalni fog.
Van Budapesten egy remek étterem, 
amelyet egyszer már a figyelmetekbe ajánlottunk, ez a Dunyha Vendéglő, a város első libaétterme, amelyben úgy érezhetjük magunkat, mintha csak a nagyi konyhájában lennénk. Természetesen itt is nagy ünneplés köszönti a Márton-napot, és egész héten különleges libás fogásokkal is várják a vendégeket, mint például a libamájpástétom aszúecetes fügével, tökmagos kaláccsal, és korhely libaleves kapros házi tejföllel, árpagyönggyel. Készül diós-mézes libacomb sütőtökös házi nudlival, vagy a gesztenyés libamell sült almával, burgonyagombóccal is. Mi most nem ebből a kínálatból választottunk, hanem a hűvösebbre forduló időjáráshoz passzoló, igazán melengető remek, otthon is könnyen elkészíthető receptet kértünk és kaptunk.
Tormás libagombócleves, laskagombával
Hozzávalók:
- 40 dkg libamell
- 5 dkg libazsír
- 2 db egész tojás
- 15 dkg sárgarépa
- 20 dkg vöröshagyma
- 10 dkg zeller
- 10 dkg fehérrépa
- 20 dkg laskagomba
- 1 ek friss reszelt torma
- 2 gerezd fokhagyma
- 3-4 levél friss zsálya
- 1,2 liter libaleves vagy zöldség alaplé
- 2 dl tejszín
- fűszerezéshez: só, feket bors, őrölt szerecsendió
Így készül:
A libamellekről levágjuk a bőrét, majd felkockázzuk, egy serpenyőben, libazsírban kisütjük töpörtyűnek. Ezt a leves előtt előételként is fogyaszthatjuk zöldségekkel, friss kenyérrel.
A fennmaradó libazsírt átszűrjük egy fazékba és apróra vágott vöröshagymát aranysárgára pirítunk benne. A zöldségeket felkockázzuk, és a hagymán átpároljuk, fűszerezzük sóval, borssal, szerecsendióval, zúzott fokhagymával ízlés szerint. Felöntjük húslevessel vagy alaplével és puhára főzzük a zöldségeket benne. Közben a libamellet ledaráljuk, tojást adunk hozzá. Ízesítjük sóval és kerül mellé reszelt torma. Kis gombócokat formálunk belőle és a levesben 10-12 perc alatt készre főzzük őket. Legvégül finomra vágott zsályával fűszerezzük és tejszínnel dúsítjuk.
Ez annyira jól hangzik, hogy ha ma már nem is főzzük meg, (pedig ugye hagyományosan ma kellene libát enni), de hétvégén beiktatjuk, az biztos! Próbáljátok ki ti is!
Puszi: Gabi és Réka
