Március utolsó vasárnapja érkezik, s vele együtt a nyári időszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig tart. Magyarországon először az 1950-es években vezették be az óraátállítást, majd ez néhány év után leállt, és csak 1980-tól indult újra. Évek óta vita folyik róla, hogy jó-e ez nekünk, kell-e ez nekünk, és a viták egészen az Európai Parlamentig jutottak, ahol megszavazták a kötelező szabályozás eltörlését. Így a tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy melyik álláspont mellett maradnak. A közvélemény azonban erősen megoszlik, egy hazai felmérés szerint a magyarok 62 százaléka inkább a nyári időszámítást tartaná meg, mások inkább azokat az országokat, vagy éppen teljes földrészeket (Ázsia, Afrika) követnék, követnék, ahol nem alkalmaznak kétféle időt.
Az óraátállítás elsődleges oka persze nem az, aminek mi emberek örülünk, azaz, hogy tovább van világos, ami a mi éghajlatunkon külön jól jön tavasztól őszig, hanem az, hogy jelentős villamosenergia-megtakarításra van így lehetőség. A tapasztalatok szerint kb. 120 000 Megawatt-órányi energiát lehet megspórolni így, ami csaknem 30-40 000 háztartás éves energiaellátásának felel meg. Mégis sokan vannak, akik ellenzik, mert arra hivatkoznak, hogy felborítja az alvásukat, hogy éppen előre vagy hátra kell tekerni az órát. A SomnoCenter, az Alvászavar Központ szakértője, Dr. Szakács Zoltán neurológus főorvos, szomnológus szerint ez az egy óra plusz vagy mínusz azonban nem számít akkora gondnak, amellyel az ember szervezete ne tudna megküzdeni. Az aggódás tehát kissé eltúlzott.
„Belső óránk egy idegsejt-csoport, mely a látóideg kereszteződése felett helyezkedik el” – kezdi a magyarázatot Dr. Szakács Zoltán. – „Ezáltal mindig érzékeli a külső világot, s ha például 8-10 órát repülünk, s leszállunk Amerikában, azonnal észleli, hogy ott más a helyzet. Szervezetünk másfél órát képes egy nap alatt visszaigazítani, vagyis 6 órával 4 nap alatt „végez”. Egy óra korrigálás gyakorlatilag 1 nap alatt végbemegy. Ilyenkor pedig valójában csak kismértékű alvásmegvonásról van szó. S bár van, aki érzékenyebb rá, az emberek döntő többsége 1-2 nap alatt alkalmazkodik az új helyzethez.”
Életünket nagymértékben befolyásolja a napsütésben és sötétben töltött órák száma. Dr. Szakács Zoltán véleménye szerint az óraátállítást leginkább az „éjszakai baglyok” sínylik meg, akik későn kelnek és későn fekszenek, mivel kevesebb alvás jut nekik. Ők tiltakoznak általában leginkább az óraátállítás miatt – ám amikor a következő átállításkor visszakapják ezt az órát, csend van. A „pacsirtáknak” nevezett idősebb emberekre kevésbé jellemző, hogy jelzik a problémát.
Egy felnőtt embernek 7 és fél óra alvásra van szüksége. Több tanulmány mutatta már ki, hogy azoknak, akik ennél kevesebbet alszanak, vagy éppenséggel túl sokat, csökken a várható élettartama. A SomnoCenter tanácsa szerint, ha szeretnénk hamarabb túljutni az óraátállítás okozta kellemetlenségen, érdemes előbb lefeküdnünk aludni az azt közvetlenül megelőző és követő napokban. Az igazán jó alváshoz pedig sötétséget igényel a szervezetünk. Tehát ha esetleg nappal szeretnénk aludni, akár előre tartalékolva, akár az óraátállítást kipihenve, a lehetőségekhez képest akkor is érdemes teljes sötétet csinálni.
Ne aggódjunk tehát az óraátállítás miatt, hanem élvezzük annak előnyeit. Teendőnk nincs is egyéb, mint megnézni, melyek azok az időmérő eszközeink, melyek nem állnak át automatikusan éjjel háromkor kettőre. Ott állítsuk át az időt, magunknak pedig adjunk 1-2 nyugalmasabb napot, hogy szervezetünk alkalmazkodni tudjon. Ha pedig továbbra is alvászavart tapasztalnánk, egy egyszerű online teszttel meggyőződhetünk róla, hogy a nyári időszámítás-e a ludas, vagy egyéb problémánk is van a háttérben, amellyel foglalkozni érdemes.
