Szédült világban élünk. Szoktuk ezt gyakran mondogatni. Vagy azt, hogy jaj, ma olyan szédült napom van. Szédült tempót diktálunk néha. De foglalkozunk azzal vajon, hogy mi lehet az oka annak, ha mi magunk szédülünk éppen? Mert lássuk be, ez is előfordul olykor, és nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Amikor szédülünk, úgy érezzük mintha éppen most szálltunk volna le a körhintáról, forog velünk a világ, elmozdulni látszanak körülöttünk a tárgyak. Mindannyiunkkal előfordul életünk során ez az érzés, aminek számos oka lehet a háttérben és ami gyerekként szórakoztató volt, most inkább ijesztő. Vajon mi lehet az oka annak, hogy gyakran szédülünk?
A szédülés egyáltalán nem ritka jelenség és ha néha előfordul, nem kell, hogy nagy jelentőséget tulajdonítsunk neki. Számos ártalmatlan oka lehet és nagyon ritkán áll komoly betegség a háttérben. A panaszok pontos megfigyelése és a szédülés jellege segít megtalálni a háttérben rejlő okokat, ami lehet vérnyomásprobléma, a fül megbetegedése vagy más ok.
A „szédeleg a fáradtságtól” kifejezés nem véletlenül született. Ha annyira kimerítjük magunkat, hogy már szédülünk, akkor egy kiadós alvás segíthet az egyensúlyba kerüléshez.
Az orvosi rendelőt a betegek a leggyakrabban szédülés panasszal keresik fel. A korunk előrehaladtával számos szédülést előidéző betegség gyakorisága nő. Maga az szédülés nagyon kellemetlen lehet, úgy érezhetjük, hogy elvesztettük az irányítást, komoly betegséggel ritkán van összefüggésben.
A szédüléssel járó panaszok:
- Úgy érezzük a szoba körbe forog velünk
- Az egyensúlyunk bizonytalan
- Émelygés, hányinger is előfordulhat
- Gyengeség, kimerültség érzés
- Koncentrációs zavar
- Látásproblémák
Vertigó
A szédülés szó, használatos a bizonytalanság érzésre és a forgó egyensúly bizonytalanság érzésre egyaránt. Azt a típusú szédülést, amikor, úgy tűnik, hogy a szobában minden körbe-körbe forog, vertigónak nevezik. A felülés vagy mozgás ront a helyzeten és hányinger vagy hányás is előfordulhat. A vertigó oka legtöbbször a belső fül egyensúlyszervének rendellenes működése. Az esetek egy részében megjelenhet egy rendellenes ritmusos szemmozgás is.
Egyensúly és szédülés
A testünk egyensúlyának megőrzéséhez az agy több forrásból kapott információt dolgoz fel, a szemekből, az idegrendszerből és a belső fülből is érkeznek adatok. A szédülés akkor következik be, ha ezek az információk egymásnak ellentmondanak és az agy nem képes feldolgozni őket. A megfelelő egyensúlyi állapot fenntartásához legalább két funkció épp működésére van szükség. Például, ha hajmosás közben becsukjuk a szemünket, azzal nem vesztjük el az egyensúlyunkat, mert a belső fül és az érző idegek segítségével meg tudjuk őrizni az egyenes helyzetünket.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Mindenképpen ajánlott felkeresni az orvosát, ha visszatérő vagy súlyos szédüléses rosszullétek nehezítik meg az életét. Maga a szédülés ritkán jelez nagyobb bajt, de ha együtt jár nagyon erős fejfájással, látás vagy hallásvesztéssel, beszédzavarral, általános gyengeséggel, eszméletvesztéssel, zsibbadással, mellkasi fájdalommal vagy túl gyors vagy túl lassú pulzussal, mindenképpen konzultáljon háziorvosával vagy kardiológussal. Ő majd a panaszok függvényében további vizsgálatokat rendel el.
Néhány napra akár ágyba kényszeríthet a belső fül gyulladása, amely hirtelen intenzív vertigót hozhat létre. Ez általában rövid idő alatt magától meggyógyul. Valódi oka nem ismeretes, valószínűleg vírusfertőzés váltja ki. A belső fül más rendellenességei különböző mozgásillúziókat, illetve lebegésérzést hozhatnak létre. Migrénhez is kapcsolódhat a szédülés. Előfordulhat, hogy a migrént kiváltó okok szédüléshez vezetnek, fejfájás nélkül, ami néhány perctől néhány napon át is tarthat. A hallóideg jóindulatú daganata is okozhat szédülést, halláscsökkenést és fülzúgást.
Egyensúlyvesztés
Mozgás közbeni gyors irányváltoztatás: a hullámvasút, körhinta, hajózás a buszon vagy repülőn való utazás is okozhat szédülést, amelyet a fülben lévő receptorokat érő ingerek okoznak természetes módon. A járás közbeni egyensúlyvesztés oka lehet a gyenge rossz látás, illetve az alsó végtagok idegkárosodása, ami főleg időseknél fordul elő, a belső fül betegségei, illetve izombetegségek. Egyes gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet, például egyes nyugtatók, altatók vagy epilepszia gyógyszerek.
Ritkán a szédülés súlyosabb betegség tünete is lehet: stroke, agyvérzés vagy sclerosis multiplex állhat a hátérben.
Gyengeségérzés
Hányinger, elsápadás, szédülés egyidejű jelentkezése gyengeségérzést okoz, amely miatt a beteg úgy érezheti el fog ájulni, de nem kíséri az állapotot eszméletvesztés. Ennek az egyik oka lehet a vérnyomás leesése vagy hirtelen emelkedése, ami túl gyors felülés vagy felállás következménye is lehet. Vizsgálat nélkül nem zárható ki a szívritmuszavar, érelmeszesedés vagy szívizom megbetegedés sem. Ha ez gyakran előfordul, vérnyomásmérő beszerzésével ellenőrizhetjük valóban alacsony-e a vérnyomásunk.
Bizonytalanságérzést okozhat a szorongásos rendellenességek valamelyike például pánikrohamok, vagy a nyitott terektől való rettegés.
A szédülésnek számos oka lehet, ezért, ha hirtelen megjelenik és ismétlődő jelleggel előfordul megnyugtatásképp keressük fel szakorvosunkat.
