Valószínűleg kevés növény, kevés élelmiszerként hasznosítható dolog generál akkora vitát, mint a szója. Sokaknak elsőre az üvegben található, keleti ételekhez használt szójaszósz ugrik be, megint másoknak a szójatej, joghurt, vagy éppen a tofu. Egy hüvelyes növény, a szójabab különféle feldolgozási formáiról van szó.
Tudjuk-e vajon, hogy ez az emberiség egyik legrégebben termesztett növénye? Kelet-Ázsiából származik, több mint 5000 éve termesztik. Korábban szinte szent növényként tekintettek rá, gyógyszerek alapanyagaként is hasznosították.
„A szója fehérjében rendkívül gazdag alapanyag, közel 40 %-os fehérjatartalomal bír, 30 % szénhidrát és 20 % zsírtartalom mellett. Utóbbiban a telítetlen zsírsavak dominálnak, ez szintén hozzájárul előnyös élettani hatásához” – magyarázza Zalai Noémi, a Toman Diet dietetikus szakértője. –„Ásványi anyagok közül jelentősebb mennyiségben tartalmaz káliumot, vasat, magnéziumot és kalciumot, míg vitaminok közül a niacin- és folát tartalma számottevő.”
Miért idegenkednek sokan mégis a szójától?
A szójával kapcsolatban gyakran felmerül ugyanis, hogy befolyással lehet a hormonháztartásunkra, a benne található izoflavonok, azaz fitoösztrogének miatt, amelyek struktúrája hasonlít az ösztrogén felépítéséhez.
A fitoösztrogének hatása azonban kutatások szerint jóval gyengébb, mint az ösztrogén hatása, emiatt nem kell attól tartanunk, hogy rossz hatással lenne a hormonháztartásunkra. Sőt külföldi vizsgálatok arra világítottak rá, hogy az ázsiai nők körében például kevesebb a menopauzához köthető kellemetlen tünet, lényegesen alacsonyabb a mellrákos megbetegedések előfordulása, amelyet az ott tradicionálisan magas szójafogyasztáshoz kötnek. Fontos megjegyezni azonban, hogy ezek a jó hatások leginkább akkor érvényesülnek, ha serdülőkortól jelen van a szójafogyasztás az egyén táplálkozásában.
„A szóját gyakran használják a hús helyettesítésére, hiszen megfelelő mennyiségben és minőségben tartalmazza az esszenciális aminosavakat”- folytatja Zalai Noémi. – „Ráadásul a szójafehérje biológiai hasznosulása is nagyon jó, előszeretettel használják ki ezt a tulajdonságát például sportolóknak szánt növényi, szójafehérjét tartalmazó étrendkiegészítőknél.”
A szója megítélését rontja, hogy tartalmaz olyan anyagokat, melyek rontják egyes tápanyagok hasznosulását a szervezetben. Ezek a hatások azonban hőkezeléssel csökkenthetők, illetve megszüntethetőek, emiatt sem kell hát mellőznünk a táplálkozásunkból. Kutatások szerint a szójafehérje rendszeres fogyasztása átlagosan 4-6%-kal csökkenti a „rossz” koleszterin szintet illetve egyes források szerint a triglicerid szintet is csökkentheti, amellyel hozzájárul a szív, érrendszer védelméhez.
„Hazai és nemzetközi ajánlások szerint napi 25 gramm szójafehérje fogyasztása javasolható, és biztonságos. Ez a mennyiség kb. 300 gramm tofuban vagy 800 ml szójaitalban található meg” – így összegez a dietetikus szakértő.
