Azon tűnődtem valamelyik nap, hogy milyen sok minden történt mióta begyújtottuk a rakétákat Gabival és az Anyakanyar csapatával. Nem is gondoltuk, milyen nagy fába vágjuk a fejszénket. Hihetetlen érzés, hogy napról napra, egyre többen látogattok hozzánk. Újabb és újabb ötleteket adtok, inspiráltok bennünket. Mi pedig megpróbáljuk felfogni ezt a sok szeretetet. No és persze feltöltődve, erőt merítve, még több színes témával szolgálni benneteket. Akik gondolom, akárcsak mint mi, fáradhatatlanul, mindent megtesztek azért, hogy a családban minden rendben menjen. Vagy ha éppen rendetlenül mennek a dolgok, akkor igyekeztek elsimítani azokat. Pontosan tudjuk, hogy mennyire nehéz anyaként, feleségként, dolgozó nőként, hű barátként, mindenütt helyt állni. És így ismeretlenül is biztosak vagyunk benne, hogy nektek is sikerül. Csak aztán holtfáradtan esünk be az ágyba. Sajgó háttal és lábbal, és azon pörögve, hogy holnap kezdődik minden elölről. Hát éppen ezért gondoltam azt, hogy legyen nekünk most egy esténk. Nekünk, a több mint egy hónapos anyakanyaros anyáknak, nőknek. Nem kell más hozzá, csak egy nyugodt kis zug. (Én például kiosonok a teraszra.) Egy kis mécses, amit mi magunk fogunk elkészíteni. Egy pohár finom bor, amit remélhetőleg a pasink már ki is töltött. És néhány pillanat, gyertyafényben ellazulva. És tudjátok mit! Járjon át minket az a gondolat, hogy milyen sok mindenre vagyunk képesek, mi nők. Hogy milyen fantasztikus érzés, hogy nőnek születtünk. És ha épp problémád van, akkor pedig gondolj arra, hogy nem vagy egyedül. Bármilyen hihetetlen, nők milliói tudják, minden magyarázat nélkül, hogy mi az, ami bánt. A mécsestartót pedig tegyétek el. Szolgálja azokat a pillanatokat, amikor egy szusszanásnyi időre magunkra gondolhatunk. Vagy ha épp a barátnőnk van rossz passzban, hívjuk át, töltse fel őt is a gondolat, hogy egy nagy-nagy csapat tagja.
A házi készítésű mécsestartókhoz szükségünk lesz a következőkre:
- üvegpohár vagy befőttesüveg
- szalvéta, raffia, kis botok (ezeket gyűjtögethetjük a gyerkőcökkel valami kiránduláson)
- gyöngyök
- ragasztó (decoupage és sima technokol)
- szalvéta
- színes cérna, ami harmonizál a szalvétával
- metszőolló
- mécsesek
Mossuk ki az üveget, és jól törölgessük el, hogy ne maradjon rajta semmilyen szennyeződés. Majd válasszuk ki, hogy milyen mécsestartót szeretnénk készíteni. Botosat, gyöngyöset vagy szalvétadekupázst.
Szalvétadekupázs:
Válasszunk ki valamilyen nekünk tetsző mintájú szalvétát, és válasszuk szét a rétegeit. Ha ezzel megvagyunk, akkor a felső, festett réteget illesszük oda az üveghez. Majd egy ecset segítségével kezdjük el felvinni rá a ragasztót. Ügyeljünk rá, hogy szép sima legyen mindenhol! Ha megszáradt, akkor kötünk rá egy szép masnit, és már mehet is bele a mécses! Nagyon szépen átsejlik a fénye a szalvétán!
Gyöngyös:
Technokollal ragasszuk fel a gyöngyöket (vigyázzunk, hogy ne tegyünk belőle túl sokat, mert akkor nem lesz szép!) tetszés szerinti formában, színben, mennyiségben. Én rózsaszínnel és fehérrel csináltam meg. Rebeka csak annyit mondott, hogy: „Anya, ez igazán hercegnős!” :)
Faágakkal díszített:
Vágjuk egyforma méretre a faágakat a metszőollóval, úgy, hogy magasabbak legyenek, mint az üveg. Jó, ha nagyjából egyforma szélesek a botocskák. Kezdjük el szépen sorban felragasztani őket, míg körbe nem érünk. A mécses fénye szépen átjön az ágak között, nekem ez a kedvencem az erkélyen!
Gabi! Ha túl vagyunk a premiereken, begyűjtjük a csajokat, és kiülünk együtt is a teraszra. Megmártózunk a pillanatban, hogy milyen jó, mikor az álom valóra válik. Én készítem a mécsest, te hozod a bort! A teraszon találkozunk!
Puszi: Réka
