Emlékszem, egészen kicsi voltam, amikor a nagymamámmal meggyet tettünk el. Az egész konyha meggylében úszott. Tisztára, mint egy mészárszék. Én viszont boldogan segédkeztem és nagyon élveztem az amúgy pepecselős munkát. Azóta sok idő telt el, és nincs is nagyon emlékem nagy befőzésekről. Valahogy mindig lemaradtam róla. Persze a végtermékből mindig kaptam, de az nem ugyanaz. Most végre megvártak a barackok a fán. Meg anyukám is. Bár utóbbi a nagyobb kihívás. Mert ő az típus, aki kapja magát és sitty-sutty meg is csinálja. Most is majdnem így történt…
Múlt héten megbeszéltük, hogy akkor bizony csütörtök lesz az a nap, amikor befőzünk. Siettem haza Ceglédre. Iszonyú fejfájás gyötört egész úton. Lehet, hogy öregszem? Mostanában nagyon megviselnek a frontok. Ebéd után kicsit lepihentem, hogy erőt gyűjtsek a barackszedéshez, üvegmosáshoz, egyebekhez. Na, hát mire észbe kaptam, a barack már a kosárban volt, az üvegek pedig sorban várták, hogy végre megteljenek. Pedig esküszöm, 30 percet pihentem, nem többet. Szóval a szedést megúsztam, de a lényegről nem maradtam le.
Hagyományos, újságpapíros, dunsztolós barackbefőzést csináltunk az alábbiak szerint.
- Alaposan megmostuk a gyümölcsöt.
- Mivel nektarint tettünk el, ezért a héját nem szedtük le.
- Kimagoztuk, majd felnegyedeltük a barackot, és belehelyeztük az üvegekbe.
- 3 kanál kristálycukrot tettünk az üvegekbe, és annyi vizet, hogy ellepje.
- Újságpapírba csomagoltuk, majd egy nagy fazékban dunsztoltuk. Ahogy Anya mondja, addig, amíg bizseregni nem kezd egy kicsikét.
- Most épp egy kosárban pihennek bebugyolálva.
Kifejezetten békésen telt a délután, még azon sem kaptunk össze, hogy 2 darab fedő hiányzott végül az üvegekről. Pedig az milyen bosszantó tud lenni. Hogy mégis miért izgulok egy kicsit a végeredményt illetően? Mindennek Risztov Éva az oka. Hihetetlenül nagyot úszott, mi pedig szokás szerint nagyon drukkoltunk. Aztán pedig a meghatódottságtól nem tudtunk igazán koncentrálni. Szóval lehet, hogy egy-két üvegbe több cukor került a kelleténél. Sebaj, majd küldök neki is egy üveggel, kell az energia-pótlás ez után az egész országot megörvendeztető, emberfelettien klassz teljesítmény után. :-)
Még maradt a fán barack, és a puhábbakat sem lehet befőttnek használni, többet pedig esküszöm nem tudok most megenni. Így is akkora barackevés után a hasam, mintha babát várnék. Mit csináljunk a többi barackkal? Ez persze költői kérdés volt, mert anyukám már csomagolja is a puhábbakat zacsikba, be a mélyhűtőbe. Milyen jó lesz az télen. És akár hiszitek, akár nem már sül is a tönkölylisztes, barnacukros, egészséges barackos süti. Nekem. (Nem túl esztétikus a spéci liszt miatt, de azért finom.)
Íme a recept, amit idén nyáron szinte minden gyümölcsnél kipróbáltunk már, így állíthatom, hogy remek volt eperrel és áfonyával, meggyel és málnával, sárgabarackkal, és előlegként már egyszer szilvával is. Most nektarinnal is működik, és ha véletlenül maradna (nem szokott), akkor dobozban, hűtőszekrényben napokig csodálatosan friss marad.
Hozzávalók:
- 25 dkg vaj
- 25 dkg barnacukor
- 25 dkg tönkölyliszt
- 6 tojás
- vaníliakivonat
- 1 zacskó sütőpor
- fahéj, étkezési keményítő
A tojásokat szétválasztjuk két nagy tálba, a fehérjét keményre felverjük. A 6 tojássárgájához hozzáadjuk a mikróban lassan felolvasztott vajat, és habosra kikeverjük. Hozzákeverjük a nádcukrot és a vaníliát. Utána mehet bele a liszt és a sütőpor. Ha mindent kikevertünk, óvatosan beletesszük a keményre felvert tojásfehérjét is. Sütőpapírt teszünk a gáztepsibe (vagy egy hasonlóan nagy tepsibe, mert ez azért nem egy kis adag) és belekanalazzuk a tésztát. A nektarint megmossuk,negyedekre cikkezzük, de persze lehet, kockákra is, és még a tálban megszórjuk fahéjjal és étkezési keményítővel, és egyenletesen eloszlatjuk a tészta tetején. Nyugi, bele fog süppedni és csodás gyümölcsös sütit kapunk. 200 fokon sütjük, kb. 1 óráig. Utána lehet rárontani!
Szóval barack frissen, sütiben, befőttként – ahogy csak szeretnétek! Tele cinkkel, szelénnel, kalciummal, magnéziummal, éljen a nyár, az egészség, no és a barack! A receptet megtaláljátok itt: Nektarinos lepény. Jó étvágyat!
Puszi: Réka