Itt a nyár, megérkezett a hőség, és ilyenkor bizony még a legelszántabb diétázók is hajlamosak időről időre elcsábulni némi jeges csábításnak. Be kell valljuk, mi sem éreztük ezt másképp, ráadásul a fagylaltot mindketten rajongásig szeretjük. Persze, ki nem, jó kérdés… Úgyhogy nekivágtunk, hogy ezen a nyáron több helyre is megérkezzünk, és megkóstoljuk a különlegességeket, összehasonlítsuk a hasonló és értékeljük a speciális finomságokat. Mielőtt azonban megnéznétek első csapásunkat az idei nyári fagyikészletre, egy pici fagylalt-történettel kezdenénk.
Tudtátok-e például, hogy 5000 évvel ezelőtt már fogyasztottak hóból, tejből és gyümölcsökből készült édességet a tehetősebb kínaiak? Azt pedig, hogy átkerült a Földközi-tenger közelébe, valószínűleg az egyiptomiaknak köszönhetjük? Sokan rajongtak a fagylaltért, Hippokratész a betegeinek ajánlotta gyógyírként, Nagy Sándor pedig a katonáit élénkítette ezzel a csemegével. És bár az ókori Rómában is kedvelt édesség volt, az első fagylaltot áruló kávéház Párizsban nyílt meg, ám a jeges finomság világszerte történő elterjedéséhez némi konyhatechnológiai fejlődés is szükséges volt, hiszen a nagy tömegű hűtés kérdését meg kellett oldani. Amerikába a XVII. században jutott el a fagylalt, és persze a tölcsért és a jégkrémpálcikát is ők fedezték fel maguknak, így vált hordozhatóvá sokunk kedvence. Magyarországra osztrák közvetítéssel a XVIII. században érkezett meg a fagyi, és az 1900-as évek elejére már nem volt szakácskönyv hűsítő jeges recept nélkül. A nyarak egyre melegebbek, a fagyik egyre finomabbak, úgyhogy a rajongás örök és elpusztíthatatlan :-)
Fagyikommandónk célja természetesen az is, hogy minél különlegesebb ízeket fedezzünk fel, hiszen ma már sok olyan ízesítéssel is készül fagylalt, amelyet korábban el sem tudtunk volna képzelni. Meglepődésünk fokozatosan nőtt bevetésünk első helyszínén, a pasaréti Fragola Fagylaltozó-ban is, ahol a kézműves fagylaltok mesterséges színezőanyagok nélkül, természetes hozzávalókból készülnek, az édesítéshez pedig szőlőcukrot használnak. A végeredményként kapott selymes és könnyű desszertfagylalt 60% friss, vagy fagyasztott gyümölcsöt, krémfagylaltok esetében tömény, 80-100%-os (aromák és porok nélküli) sűrítményeket tartalmaz. A klasszikus ízek mellett egészen új, saját kreációk is csábítottak bennünket a pultban. A színpompás finomságok között a tulajdonos tündéri kislánya, Szonja segített bennünket eligazodni.
Mai tapasztalat: ne legyenek előítéleteink, kóstoljuk meg a rendhagyóbb ízeket is, biztos nem fogunk csalódni. Ha arra jártok, ne hagyjátok ki a Fragola csodáit, csak ajánlani tudjuk! A Csévi utcai fagyizó mellett a pesti oldalon, a Nagymező utcában is ki lehet próbálni ezeket a különleges ízeket. Finom fagyikat, csodaszép nyári napokat mindenkinek!
Puszi: Gabi és Réka
