Kevés olyan növény van, amelyet ennyire sokan imádnának. Na jó, a levendula valószínűleg ott sorakozik szorosan a napraforgó nyomában, de talán az inkább divathullám is, a napraforgó iránti rajongás pedig örök. Fotósok álma, művészek ihletője. Hiszen kivel ne fordult volna már elő, hogy egy hatalmas, végeláthatatlanul nyújtózó sárga mezőnél ne álltunk volna belefeledkezve, bámészkodva. És hát ez a sárga csoda persze nem csupán szemet gyönyörködtető, szívnek-léleknek kedves látvány, hanem módfelett egészséges is. Pedig régen nem gondoltak róla mást, mint az, hogy ez egy mutatós dísznövény. Olaját, magját, és a belőle készült krémeket Európában csupán a 16. század után ismerték meg, addig csak kerteket díszített.
A neve szinte minden nyelven a naphoz köthető: 
az angol sunflower és Sonnenblume szó szerinti fordítása napvirág, az olasz girasole viszont a mi elnevezésünkhöz hasonlóan napraforgót jelent. Van persze latin neve is: Helianthus annuus, ez már mutatja azt a legendát, amely szerint egy nimfa beleszeretett a napistenbe. Nevezett nimfa a földről figyelte minden mozdulatát Heliosnak, aki viszont nem szerette viszont, sőt annyira bosszantotta a rajongás, hogy virággá változtatta a nimfát, aki ezek után is csak felé fordul… Mondjuk, ezen a tényen, hogy valóban fordul-e, szokás vitatkozni. Bimbó korában egészen biztosan arra néz, ahonnan a lehető legtöbb fényt kapja a leghosszabb ideig. Reggel kelet, este nyugat felé. Később viszont már a legkedvezőbb megvilágítás irányába fordítják fejüket, és ez általában kelet. Ekkorra már megszilárdul a törzsük, tehát a felnőtt napraforgók nem forognak tovább.
Nekünk ugyan nagyjából minden napraforgó egyformán szép, ám kétféle típust különböztethetünk meg. Az olajos fekete napraforgóból bioüzemanyag és kozmetikumok alapanyaga lesz, míg a csíkos napraforgó fehérjében gazdag magjai emberi fogyasztásra és madáreleségnek alkalmasak inkább. A napraforgót természetesen elsősorban a belőle sajtolt olaj miatt termesztik. 100 kg napraforgómagból közel 50 liter olajat lehet nyerni, hiszen a magok olajtartalma 45-47 % is lehet. Ezek pedig többszörösen telítetlen, esszenciális zsírsavak, amely elengedhetetlen a szervezetünk egészséges működéséhez. A napraforgó aratására akkor kerül sor, amikor a növény szára és levelei elszáradtak, a virág tányérjának mérete pedig kb. akkora, mint egy kisebb lapostányér. A napraforgó olaja E-vitaminban, lecitinben és vasban is gazdag, amely bőrünk szépségének megőrzésében segít, így felhasználása természetesen egyre szélesebb körű. A napraforgómaggal sütött kenyér táplálóbb és könnyebben emészthető. Nagyszerűen használható gyógyításra is, magas vérnyomás kezelésére, nyugtatóként és lázcsillapítóként egyaránt jó. És hát van egy olyan magyar találmány, amelyre igazán büszkék lehetünk, a világhírű Helia-D krém, amely a bőr rugalmasságát biztosítja. Persze ezen a legendás magyar terméken kívül is nagyon sok olyan 
test- és arcápoló kozmetikum van, amely a linolsavtartalom segítségével gondoskodik a bőrön át elvesztett víz pótlásáról. A napraforgóolajjal ellátott kencék nagyon könnyen és gyorsan felszívódnak és bársonyossá varázsolják a bőr felületét. Ami jó hír: túlzásba vitt napozás után is segítségünkre lehet, hiszen hűsít, regenerál és semlegesíti az UV-sugarak káros hatását. És persze a hajunkra is kenhetjük… és ezt most nyugodtan értsük szó szerint! Hiszen a hajszálak rostjait is megóvja a károsodástól.
Napraforgómagot pedig ne csak a madárkáknak szórjatok! B-vitamin, foszfor, vas, kálium egyaránt van ebben az apró jótevőben, amely pirítva salátákhoz, szendvicsek tetejére, kelt tésztákra is szórható. Szeretjük, hogy a természet ilyen ajándékokat ad nekünk! Ugye?
Puszi: Gabi és Réka
