Minden jóra fordul, csak egészség legyen. Szól a régi mondás, és lássuk be, van is ebben némi igazság. Hogy valami nem működik bennünk tökéletesen, azt leginkább csak akkor vesszük észre, ha valami nagyon konkrétan jelez, valami fáj. Az egészségünket, a jóllétünket ilyenkor tudjuk leginkább értékelni. És hogy vajon teszünk-e érte eleget? Ez egyértelműen rajtunk múlik.
„Vannak kiemelten fontos témák az egészséges táplálkozás és életmód kapcsán is, amelyekről néha hajlamosak vagyunk elfeledkezni” – kezdi Zalai Noémi, a Toman Diet dietetikus szakértője. – „Itt vannak mindjárt a rostok. A rostoknak kiemelt szerepük van az egészségmegőrzésben, a betegségmegelőzésben, és az immunrendszerünk megfelelő működésében is.”
Miért is van szükségünk rostokra?
A rostok nagyban hozzájárulnak egyrészt az egészséges emésztéshez, másrészt az ép bélflóra fenntartásához, ezáltal is támogatva immunrendszerünket. Ennél kicsit tudományosabban szemlélve, elmondhatjuk, hogy az élelmirostokat 2 csoportra oszthatjuk, megkülönböztetünk oldódó, és nem oldódó (oldhatatlan) rostokat. Az oldhatatlan rostok szerepe, hogy segítik az emésztést, azáltal, hogy növelik a széklet tömegét, valamint csökkentik a széklet tranzitidejét a belekben.
Oldhatatlan rostok közé tartozik például a cellulóz, hemicellulóz, ezt tartalmazzák az olajos magvak, teljes kiőrlésű gabonafélék, korpák, vagy a lignin, amely a rozsban, lenben található.
„Az úgynevezett oldódó (vízoldékony) rostok szerepe is rendkívül fontos” – folytatja Zalai Noémi. – „A szív- és érrendszer védelmében játszanak nagy szerepet azáltal, hogy csökkentik a vérben a koleszterinszintet, ezen kívül segítenek a vércukorszint szabályozásában az ép bélflóra fenntartásában. Teltségérzetet adnak, emiatt hatékonyan veszik fel a harcot a túlsúly elleni küzdelemben is.”
Melyek a vízoldékony rostok?
Például az inulin, melyet a hagymafélék, csicsóka tartalmaznak, a béta-glükán, melyet pl. a zabban találunk, a pektin, amelyet a gyümölcsök, alma, birsalma, ribizli kapcsán szoktunk emlegetni, és annak számít a rezisztens keményítő is, amelyet többek között az éretlen banán, a zabpehely, vagy a főtt-lehűtött burgonya tartalmaz.
Mennyi rostra van szüksége egy felnőtt szervezetnek?
A napi szükséges rostbevitel 35-40 g között van egy felnőtt ember esetében, amely sokak számára riasztóan hangzik, nem is tudják elképzelni, hogyan lehetne ezt elérni.
„Mindenkinek azt szoktam javasolni, hogy kezdje azzal, hogy minden étkezéshez fogyaszt valamilyen zöldség vagy gyümölcsfélét” – mondja Zalai Noémi. – „Ez így kézzelfoghatóbb, mintha csak annyit mondok, hogy naponta minimum 40-60 dkg zöldséget, gyümölcsöt kellene megenni, rendszeresen kellene fogyasztani teljes kiőrlésű gabonaféléket, olajos magvakat, korpaféléket. Tény, hogy az egészséges rostdús étkezéshez nagy tudatosság kell.”
A dietetikus azt ajánlja, hogy egészítsük ki táplálkozásunkat olyan rostokkal, mint például a különböző korpafélék, vagy az útifűmaghéj. Ezeket az alapanyagokat ételek készítéséhez is bátran használhatjuk. Az útifűmaghéj például palacsintatésztában is kiválóan megállja a helyét, 1 bögre liszthez adjunk 1,5 evőkanál útifűmaghéjat. A zabkorpát, búzakorpát pedig akár túrógombócba is keverhetjük. Fogyasszunk naponta olajos magvakat, teljes őrlésű gabonaféléket, rostdús gabonaköreteket. Ha pedig úgy érezzük, hogy ezt nehezen tudjuk étrendünkbe iktatni, válasszuk a Toman Vital Rost+ étrendkiegészítő italporát, mely kálciummal, D- és A-vitaminokkal dúsítva gondoskodik róla, hogy szervezetünk megkapja a napi szükséges rostmennyiséget.
